Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Id. Mándy Péter: Szatmár megye

Id. Mándy Péter Szatmár megye A) Krasznaközi járás Figyelmezetctés: Szatmár megyében létező Járások - vidékek, Városok, Helységek, és ezeknek határaiban található topographiai nevek (itt az egészből kivételesen) - általam lejegyeztetnek - az Utasitás és Schema nyomán való korábbi bővebb hivatalos nyomozódások és magyarázó fölvilágosítások megtétele végett. Következő renddel: 1. Szatmár Vármegye Szatmár Várától vette nevezetét. Ezen Szatmár Város neve hajdan Zothmár, sőt Zakmár néven is Íratott. E nevet Thomás Ferdinánd a Magyarok eredeteiről irott könyve III. része 10-k cikkében Zothmár 'Sidó szótól, mely Áradás miatt szomorút jelent - származtatja. Volt egy Zothmár nevü Nemzetség is, melynek egyik fia Nycholai (?) volt, ennek 1237 költ végrendelete szerint. Ellenben Zanathy Jósef Satu máre Oláh szóból, Bartók Gábor pedig Sero - satum-ból származottnak fejditent. Mit Páriz pápai Borgum centenárium Másáló Vár latin nevén emlit. Végre Csermák Antal Othmártól Attila egyik fiától származtatja. Mindezen állítások azonban csak hozzávetésül említendők, egyik sem levén vóltaképen igazolható. Németi egybe csatolt Város neve azon Németekről eredményeztetik, kiket II. András Király 1230-ki oklevele szerint Szent István neje Keyzla oda telepített 1006-k évben. Ennek és Szatmár Városnak eredetéről ugyan ezen okirat tészen legelsőben említést: de a Béla Király névetlen írója e Várost a Magyaroknak utóbbi Pannoniába lett bejövetelekkor már fennállottnak több helyen emliti. V. István Király 1261-ki kiváltsági levélben Szatmár Várossának Erdewd felőli határ jeleit régi nevezeteikkel így számlálja el: 1-sö Echelicui 2.) Harus mái innen Ikecelegue, Machára és Dechmár pariaga, tovább Kuthfew Welgy, Wolkhán, Nagy és Kis Homorod, Hodosi határ, Sadán helysége, és végződik Gelenius helységnél. Ezeknek a mai neveik, s fekvésük kipuhatolandók (Kérdés?) 1319. évben Lampert Ország Főbírája a Szatmár a Szatmári Polgárok birtokában lévő Hedruh földjét régi határaival körüljáratta, és részökre visszaiktattatta, mely ott egyszersmind lakosokkal bíró helységnek említtetik, melynek birtokába 1359 és 1365 években V. István s Nagy Lajos királyok is Szatmár Városát megerősítették. Ma nyomozni kell, melyik lett légyen azon Hedruh helység, és hol fekszik (Kérdés?/ 1391. a Leleszi Konventnél Zemere telke, máskép Gerwas emlittetik. Ez talán a mai Gorzás (Kérdés?/ 1411. dr Wuchowich Görgy (!) Rácz Uralkodónak Belgrádért: cserébe adottaknak említtetnek Szatmár Városa a Vámjával, és hozzátartozandók Réztelek, Jóstelek falukkal, Zent Eged, es Zemermen pusztákkal Nempthy Várossá Ág Nempthy, Zemere telke Chiahólcz pusztákkal Asszony pataka, és Felső bánya városokkal, Nyomozandók (Kérdés?/