Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Szamosközi járás

Száraz Berek Község le irása (II, 261) Sz Berek Község Szathmár Megyében éjszaki részén Szathmár Városától mintegy 3 mért földnyi távolságra. Ezen Sz Berek Községnek eredetisége és nevezetessége felöl az illető Elöljáróság a' Község idősebb lakossai Lelkészei és a' birtokosság felszóllitatván, ki nyilatkoztatik hogy valódi eredetiségről sem magok jelenben mit sem tudnak, sem pedig elődeiktől erről semmit nem hallottak;- Annyit azomban szó hagyományból tudják, hogy valaha még 1500-ik év körül ezen Községet Berki nevü földes úr birta, ennek magva nélküli el haltával a' Magas Kincs tárra szállott légyen;- későbben Mikolai János ki tüntetett érdeméért a Kincs tártól ajndék kép kapta;- ennek el hunytával 1700-ik esztendő körül leány ágon Czerjék családra, ki is földes uri jogánál fogva a Község határában a' még most is létező szöllös kert helyiségen szöllö kertet alakitott: Czerjék azomban minden mag nélkül el halván ismét a' Mikolai családra vissza szállott, ezen családból több fi és leány ágon a' Község határát számtalan uri család földes uri joggal birja a szöllös kert azomban Boros Félix Ur egyik utód által mintegy 10 évvel ez előtt ki irtatván jelenleg is luczernásnak használtatik, Nevezetesebb hellyei az emiitett Községnek fel említve nincsenek mert azok sehol nem is léteznek. Kelt Sz. Berken April 10. 1864. Madár András jegyző Helynevek (II, 376-377) Tatárfalva községből, Szatmár megyéből. 1. Szatmár megye - Szamosközi Járás II. kerület 2. Tatárfalva - más neve nints 3. Nem tudatik 4-re A község jelenlegi nevén legkorábban említtetik Szírmai szernt (!) 1122-ik évben Il-ik István magyar Király idejéből egy Tatár nevü Kun vezér maradékaitól. 5. Nepeszítetett a körül fekvő Községekből, s a monda szerint hajdan csak telep volt a telep nevü dülő a Szamos mellett egy kor létezett épületek nyomaira ma is rá ismerhetni. 6. A község neve eredetét - a nép monda szerint a Tatároktól vette. Ezt igazolni látszik a Gróf Károlyi család levéltárából került, s jelenleg Tek. Pongrácz Alajos úr birtokában létező egy régi irat másolata, illetőleg kivonata, mely szerint itt Gothusok laktak - (fa templom régisége és épités modora ezt igazolni látszik) ezen Gothusokat később a Hunnok elűzték, és itt letelepedvén magyarokká, később keresztényekké lettek. Ezeket innét 4-ik Béla Király idejében a Tatárok ki öldösték - midőn mind a templomba magukat be torlaszolták. A tatárok kivonulása utánn 3 tatár hozzá tartozóival itt maradván (egyik hadfönök lévén) - midőn az ország rendeztetett, a hadfonököt a Kapuion vagy Kaplony 5 testvér leölte, a megkímélt két tatárt rab szolgának meg tartván. Ezen öt testvér birtokaik felett meg osztozván, lak helyeikről Vetési - Bagosi - Kaplonyi - Károlyi és Csomaközinek nevezte magát, ez utóbbiakról származtatják magokat az itteni jelenlegi birtokosok. Egyébbiránt Szirmai szerint e falu nevét vette Il-ik István Király idejében annak egy Tatár nevü Kun vezértől udvari fö ember kegyenczctől, ki c falut 's vidékét birta