Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
Helynevek (I, 234-235) Gyügye községből, Szatmár megyéből. 1. Szatmár megye Szamos közi járás II Szóiga birói kerüllet 2. Csupán egy neve Gyügye van. 3. Nem volt. 4. 1378 ban emlittetik Szirmai szerint legkorábban midőn ezt Gyügyei János birtokolta. 5. Nem tudatik. 6. Semmit sem tudhatni.7. 1. Hat hólt - szántó föld az Szamos határon hajdan hat embert öltek ottan meg innen vette nevezetét.2. Varjas - kaszálló a' Sz: újlaki határ szélen régenten erdős hely lévén sok varjak tanyáztak: s innen vette nevezetét.3. Zsomokos (!) - kaszálló a' Sz: újlaki határ szélen hajdan igen lapájos hely levén nagy zsombokok voltak benne innen vette nevezetét 4. Domb - szántó föld a' Zsarolyáni határ szélen, leg dombosabb hely a' határban. 5. Kerek-rét - kaszálló. a Zsarolyáni határ szélben, lapájos. a közepiben kerekdeden víz áll benne innen vette nevezetét. 6. Hosszú szer - szántó főid: az ott lévő földek hosszúságától vette nevezetét.7. Balkancsos - szántó föld a' Dányádi határ szélen: az ot lévő földek állásától vette nevezetét 8. Tóth réh - kaszálló - a' Szamos partján: régenten réh: járó vala hol egy tót ember a vízbe bele fúlt s innen vette nevezetét 9. Nyárszeg - szántó főid. ezt egy patak folya körül: régenten igen sok nyárfák valának benne innen vette nevezetét. Kelt Gyügyén 1864. Ápril 21-én Kondor Gáspár msk PECSÉT Karátson Béniám Kjegyző biró Józsa János msk [A pecsét körirata: Gyügye Helysége Pecsétje 1856] Helynevek (I, 236-239) Hermánszeg községből, Szatmár megyéből. 1. Szatmár megye - Szamos közi Járás II kerület 2. Hermánszeg - más neve nints, 3. nem volt 4. és 6. Nevét vette 1400-ik év körül itten, az itteni Szamos kanyarodásba először letelepült Hermán nevü embertől: 1500-ik évben már mint kózség említetik a Szalay család által birtokolva, 1545-ik évben már mint protestáns anya egyház emlitetik a Szatmári egyház megye Fkönyvébe, Jobbágy község lévén, utóbb a Gróf Barkóczí család birtokához tartozott.
