Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Szamosközi járás

családba házasodás utján jelenlegi birtokosok Kádár - Kallós - Csaba - Szabó - Szerdahelyi, Magos - a' Szirmay Család ki haltával Ternyei Josef Sepsy István és Tamásy Ágoston Van a' községbe 624 Refor: 90 RCath.,150 GCath. és 50 izraelita lélek.Köböl épült Ref templom mi mar a' Reformatióba fent állott mi kenik (!) a' templomhoz ragasztott Segrestye (!) helyéből és a' templom Szentélyéből, mint Menyezete igen szép faragot köböl van közepén A' Szent tüzet tartó juh.Van meg az egyháznak egy Asztala 1674-k évben készült ily körül írással „Szirmay Lajos Csináltatta Istenes Indulatjából 17. Jul. Anno 1674".- Az Urnák félelme kezdete a' bölcsességnek Példa beszédek könyve 1 Rész -7 vers.Két Nagy kanna egyiknek oldalán két fejű Sas feneken 1663.- Masikon Matolcsy Zsófia Egri László Özvegye ajándékozta 1715-be egy Nagy ón tál ily körül Írással „Vette ezt a' tányért Maga költségével S. Kádár János az Egri Szent Eklesia Ur asztalához anno 1786". egy fehér kendő Sargas és Zöld selyemmel várva ily jegyzetekkel „Matolcsy Zsófia adta 1715" A határba az ugy nevezett Bányász Ut mi az Egri határt elválasztja a' Gombai Erdő

től és Megy a' Mikolai fördőnek. A Nép monda szerint mikor 2-ik Rákóczy ferenc S. Patakon tartózkodott a' NBányai Ertzeket ezen az úton szállitattak és jártak Banyától Patakig, ezen ut egy helységbe se meg (!) keresztül - de mar most nincs használatba.Piskáros lapossá ered a' Terebesi erdőbe - éled a Turbói az egri határba menvén egy darabig és megy a' Mikolai határba A Nagy Eger sz Újlaki határon kezdődik a' Mikolai határon at szinte egész határt meg futja és a' fehér Gyarmati a' gyütőbe szalad - és ezen mindenütt keresztül. Van a' Megyének egy árka mi készült 1830-ba megyei erővel. A Malom ret a' Mikolai határ szélbe hajdan rajta Malom volt, minek gátja most is látszik.Határ elnevezések Kapron

, Széles határ

. Borzjuk

, Csuget lapossá

. Síp ág hogy holnan vették neveiket bizonytalan és Ilona gödri nevét vette a' monda szerint egy Ilona nevü Aszony a' gyermekét meg ölvén, a' falu egy gödröt ásott tövissel meg töltvén a' bűnös asszonyt oda temettek elevenen. Jáhos mivel ott sok Jávorfa termett, Nyires a' benne termet Nyir fáról Az Ördöngösi förödö hely

, itt fördö volt minek gödrei most is látszanak, de forrása hihető be dugult.- Kosár domb

. Egrit hajdan ugy lehetett tekinteni mint egy kis természeti búvó helyett a' tatárok idejibe mivel a' falu közel kerületbe van az éger lapos esős időbe meg maszhatatlan, ezen kivül mindenütt a' nagy rengeteg. Több mért földnyire terüllö tölgy erdők szegélyezik minden felöl U: M: A Gombás

, a' Tur erdeje

. A Mikolai és Németi ugy nevezett Saar erdö melyek most is csak nem mind virágzó állapba (!) vannak - Egrinek magának erdeje nincs kaszallója kevés szántó földjét ez előtt a' gaz annyiralepte Csak 10 evvel ez előtt is, hogy a helység csak akkor látszott midőn bele értünk. A határ terem Őszi gabona neműt jo sikerrel tavaszt is a' Zabon kívúl mi Csekelyekbül legelő a' forduló a' menyibe a határ három nyomású.-