Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
2. Kerek rét - kaszálló - a' fejér Gyarmati határ szélen nevét a közepén lévő kerekded pataktól vette 3. Égető - szántó föld a' fejér Gyarmati határ szélen, nevét a szomszédos f Gyarmati égető nevű helytől vitte, hol a' sötét tudatlanság idejébe Karíkásné nevű boszorkány megégettetett. 4. Bivaj fertő - szántó föld a' fülpösi határ szélen hajdan mocsaras hely levén Bivaja fertőztetéséről neveztetvén el, 5. Körtébokor - szántó föld - az e' tájon hajdan létezett vad körte fákról. Kelt Czégénybe 1864 Ápril 20 Kondor Gáspár msk PECSÉT Nagy Jósef Biró Kjegyzo Bedo Lajos msk [A pecsét körirata: SIGILL POSSESIONS CZEGENY 1821] Helynevek. (I, 86-88) Csahólcz községből, Szatmár megyéből. Csahólcz Falu Magyarok lakják, áll 100 házból 555 lélekből. 1. ) Szatmár Megye, Szamosközi járás szolgabírói hivatalhoz tartozik külön elnevezése Erdöhát . 2. ) A' község Országszerte Csahólcz nevezetéről ismeretes 3. ) A községnek más elnevezésére senki nem emlékszik 4. ) Hagy a' község mikor emlittetik legkorábban, arról senki nem tud semmit; egyébb aránt „Szirmai", Megyénk leírásából latható 5. ) Hogy honnan népesíttetett nem tudatik. 6. ) Ezen kérdésre Szirmai leg több felvilágosítást adhat. 7. ) A község határában előforduló topographiai nevek: a) a' határnak délnyugoti oldalán, a' Vámos Oroszi határszélbe Csorna hajdan rekettyés posványos hely volt, most száraz időben kaszálló, nevezetét honnan vette nem tudatik. b) ennek szomszédságában nyúgotra a' K. Naményi határ szélen Loh alja nevezetű helyiség, nevezetét honnan vette nem tudatik, hajdan gazos erdőség volt, most szántó.c. ) ehez közel a' Déli oldalon a' K. Naményi határra megy véggel, Nagy rét nevezetű lapos helyiség, hajdan nádtermö hely volt, most már kaszálló d. ) ehez közel Kis rét hajdan posványos hely volt, most kaszálló e. ) ennek szomszédságában Görbe rét , görbeségétől veszi nevezetét, hajdan posványos hely volt, most kaszálló. f. ) ehez közel délkeleti oldalon a' Ricsei határ szélbe, véggel megyén a' K. Naményi határra Csonka gyepű .- nevezetét onnan vette, hogy hajdan dinnye termő hely lévén a' lakosok gyepűt (tövis kerítés) tartottak a' határ szélen a' dinnye föld mellett. g) Keleti oldalon, a' határt a' Ricsei határtól elválasztó szomoga nevű lapos hely, nevezetét honnan vette nem tudatik, hajdan posványos hely volt, most kaszálló. h) A faluhoz közel, keleti oldalon Csahó nevü helyiség hihetőleg a' falutól vette nevezetét, szántó és kaszálló főidből áll.
