Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Szamosközi járás
Helynevek (I, 30-32) Atya községből, Szatmár megyéből. 1 .Szatmár Megyének Szamosközi Il-ik Szolgabírói Kerületében Atya Község 2. Jelenleg e község ország szerte tsak e néven ismeretes. Közbirtokos magyar ajkú nemesek által lakatik, Lakosságának öszves száma 487. melyből 1/3 Görög és Római Catholicus és 2/3 Helvét hitvalásu. 3. Hogy hajdan e községnek más el nevezése lett volna nem tudatik 4. A község hagyomány szerént e néven leg korábban a 13-ik század közepe táján említtetik. 5. Ezen idő táján telepíttetett meg Atyay Zsigmond által, és a szomszéd el pusztult falvak lakossaival koronként népesíttetett. 6. A telepítő Atyay nemzetségtol vette nevét. Lásd Szirmai Szatmár megye tört. Il-ik Rész § 172. és 231. Az Atyay nemzetség Tibában fi ágon ki halván Atya község 1445-ik évben Bornemisza Boldizsárra és Rozsalyi Jakobi Mihályra szálott, és Jakobinak ismét magva szakadtával 1524-ik évben Drágffy János benne királyi adomány mellett beiktattatott. Ezen nemzetségben fi ágon utolsó volt a nőtelen életet viselő Drágffy György, kinek halála esetére mint a rozsályi vár és uradalomhoz tartozó községet, Kun László és testvérei Imre, Miklós, János, Domkos és Péter királyi adománnyal előre felkérték, 's abban 1555-ik évben Drágffy György maradék nélküli elhuntával minden ellent mondás nélkül be is iktattatak.- Jelenleg több birtokosok által bíratik.7. Atya község határának kiterjedése 2865 470/1200 hold tagositatlan állapotban.Határos, keletről Puszta Darócz és Nagy Peleske, délről Pete és Kis Gécz, nyugotról Kis Gécz, északról Zajta és Nagy Peleske községek határaival.Határa három fordulóra van fel osztva:a keleti és déli oldalon puszta daróczi . dél nyugoti oldalon Császlai - nyugot felöl szomszédos Császló községtől vévén el nevezését.Északi oldalon Zajtai forduló .- Földje agyagos, a Zajtai fordulóban kevés homokrészt is tartalmaz, terem szénát elegendőt és minden gabona nemeket.A határban elö forduló topographiai nevek következők. Nyolcz hóid dülö a falu keleti végén, nyólez hóidnak neveztetik, mert hajdan e tájon tsak nyólez hóid föld volt mivelés alá kiirtva, most az egész dülő szántó föld. Szatmári ut a községből puszta Daroczon át Szatmárra vezető ut. Szilas dülö . E helyen hajdan nagy erdö létezett melyben sok szilfa volt.- Ezen dűlőben egészen kaszáló van a Kecske halom , mint egy négyszeg öl területű, és egy fél öl magasságú, egykor valami ágyú telep vagy őr domb lehetett.- Hajdan az Atyai határnak nagyobb része erdőből alván sok ketskéket tartottak a lakosok, s a ketskék szeretvén e magaslaton tanyázni ugrándozni innét neveztetett el e domb Ketske halomnak, jelenleg kaszáló, mellette van egy itató gémes kut.- A nyólez holdhoz tartozik, Cserealja egykor cseres erdős hely a Puszta daróczi határ szélben, jelenleg szántó főld.Csigér egy patak mely a Szatmári határból ered, 's a puszta daróczi határ széltől az Atyai határ puszta daróczi fordulóját keresztül vágva a községen át jelenleg tsak a hó vizeket vezeti. Mivel benne hajdan sok csík volt neveztetett a nép nyelvén Csigernek, vagy is helyesebben Csík érnek, száraz időben az egész medre kaszáltatik.
