Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
legelőtől elválasztja - szomszédoltatik - és van még a' Kis Majtényi fordulóba mint egy 160. holdnyi kaszálló Fáczán kert nevezet alatt. Van Majténynak határában - Gilvács és Nagy Majtény közt gyümöltsös kert nevezet alatt mint egy 75. holdnyi gyümöltsös kertje - szilva - alma sat. gyümölts nemű Fákkal be ültetve - mely fák már régebben termővé váltak. Végre - van NMajtény határában két szöllös kert - egyik az úgy nevezett régi hegyi szöllös kert - emelkedett helyiségen - a' közép fordulóban - mely áll 43. hold és 1050. ölnyi föld területből,- a' másika a' Kis Majtényi fordulóban szintén emelkedett föld területen 's tészen 19. hold 's 175. ? öleket,- mind kettő sok savanyu bort terem. Folyója a' Kraszna vize - mely határának keleti részén foly keresztül - azomban oly csekély távolságban - hogy csak is 300. holdnyi kaszálló földet hasít el az egész határból - 's mind az által az mint fennebb leíratott a' határhoz tartozik. Majténynak erdeje nints - sem pedig határában oly tárgy a' leírtakon kivül - melynek leírása itt igényeltetnék nem létezik. Nyir Csaholy leirása 1864 Juli, 3. (II, 133-134) 1- ör Nyir Csaholy fekszik Szathmár Megye Nyiri Járás IV-k kerület Szolgabírói járásába, melynek vidéke Nyírségnek neveztetik.2- or Nyir Csaholy nevet 1812-ik évtől vette fel edig csak Puszta Csaholy nevet viseltes több földes Urak bírták,- 1822-ik évbe tót ajkú Rom. Catholicusok és Görg Cath telepedék meg. 3- or Tudomás szerint mindig Csaholy nevet viselt 1812-ik évtől kezdve.4- er 1812-től pedig 1822-k Évben be származott tót ajkú népek által el neveztetett Nyir Csaholynak. 5- ör e községet Zéplén (!), Sáros, Abauj Ungvár Megyékből származtak bé. 6 -or Határa nagyobb része homok dombokból ál - más része térség, hol Erdőség terült el,- 's ez elótt mint egy 30 Evekkel kezdetett meg ki irtatni,- 's most már szántó és Kaszálónak használtatnak. 7-er Van egy Szöllös kert , mely a Ny. Megyesi határtól szomszédoltatik, 's ottani lakosak által használtatik, fekszik a szmiklós dűlőben. a) Tótelek .- mely nevét onnan vette, hogy hajdan víz alatt álló térség volt,- most azomban Szamos és Kraszna folyók által öntetik el, most jelenben Kaszálónak, és részben szántó főidnek használtatik,egy részben mai nap is haszon vehetelen a mocsár és viz alatt fekvése miatt, e térség ki terjed az Ecsedi, Kócsordi határ széléig,- hol a Kraszna folyója választja a két nevezet határtól.b) Lázi dülő . mely a Tóteleki dűlővel öszeköttetésben ál,- 's e dűlőt át meczi Kocsordról Kelet felől Nyúgotra Nyir Megyés felé vezető Ország Ut :- e dűlő az át mecző ország uton át lép a M. Szálkai szomszéd határig. c) e község határában termesztetik gabona, tengeri, Krompli,- kevés Árpa és Zab, a széna, haszonvehetetlen helyek le árkolása (Canalitása) által használtatnak-, de mind e mellett több helyek mai nap is haszon vehetetlenek.
