Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíri járás

Helynevek (II, 52-53) Mérk községből, Szathmár megyéből. 1. Mérk község Szathmár Megye nyugoti szélén fekszik a' Tiszántúli kerületbe a' Nyiri járásba. 2. E Községnek csupán megnevezett egyetlen egy nevezete él. 3. Hogy hajdan más neve lett volna arról sem e' község történelme, sem hagyomány utján mit sem tudhatni. 4) E község mikor emlitetik legkorában Szirmay Szathmár Megye leírásába található. 5-ör E községet jelenleg 3/6 részében rom kat hiten levő s 1770 év körül a szomszéd sváb falvakból ide települt magyarul beszélő svábok, 2/6 részében a N alatt említendő s elpusztult Sz. Márton helységéből részint ide részint a szomszéd Fábián házáról költözött helv. hitvalláson levő magyar ajkúak, 1/6 részében pd szintén mr ajkú g-katholikusok lakják,- kik első lakosai voltak Mérknek, mint ezt a végképen elpusztult s hagyományban lévő hiten volt templomuk is igazolja.- Midőn Gf Károlyi Sándor jutott e helység akkor még csak egy néhány ház volt benne, ki is szolgait küldé el az órányi esö Mátészalkára s Nagy Karolyba. s vásár alkalmával ki hirdetteti, hogy a kinek kedve volna Mérkre jönni kap lakot s földeket, melyektől 10 evig semmit sem fog dolgozni és fizetni, mire annyi ember jött ide, hogy soknak visszakellett mennie,- ez az élö hagyomány Mérk benépesítésére vonatkozólag.6) E község Név eredetéről és értelméről a nép monda ezt tartya: az innét két mértföldnyi távolban fekvő Bátor nevü mező városban lakott s rendkívüli erejéről nevezetes Báthori Gabor fejedelem egyszer a sárkánnyal kelt harcra itten, hol is a Sárkány nagyon meg Mérg-esedett, s innét vette volna Mérk Mérgg első nevezetét, a monda tovább folytatja e harc felöli elbeszélését s azt mondja hogy a Mérktöl csak 10 percre fekvő Vállaj nevü helységben Vál-ba döfte Báthori a sárkányt, melytől a helység Vallajnak neveztetett el, az innét 1/2 órányi (!) fekvő Csanálos helységnél pedig Csalán-ba nép nyelvén Csanálba dobta a legyőzött sárkányt - innét a helységnek is a neve Csanálos Közli Soltész Imre néplelkész gyanítani lehet azonba hogy midőn telepitett - Menyibe ezen község határának Napkeleti oldala nagyobb rész ingó Láp Déli Nyugoti és éjszaki része ellenben sivó homokos terjedelmes erdőkkel körítve, oly kérdés intézhetett az alapitókhoz, Merszé itt lakni, ,s a' felelet reá „Merek' lévén, inen vette megrövidítve ,,a' Merek helyett" Mérk Nevezetét,7. E község határába előforduló hely nevek következők A) Vállaj Uti dülő menyibe a' szomszéd Vállaj községhez vezető ut félen esik. B) Kánya rét gyanítani lehet hogy e' posványos helyen, mely azonban most egészen ki száradva van Kányák vagy Sasok tanyászhattak, ,s innét kapta a' nevét is.C. Örök nyíl

.- Vannak e' község határán több olyan fordulók mellyek vagy évenként, vagy több évek multával a' lakosok közt ujjolag felosztattnak,- ezen dűlőbe eső földek soha fel nem osztatván,- innen az Örök nyil nevezett. D. Mogyorós bokor

: ily nemű bokrok e' helyen máig is találtatnak. E. Vasas hát

.F. Cserés pallag

.- Cserjéktől ki tisztított hely. G. Lápi dülö itt 500 holdnyi terület nagyobb részint Ingó láp.- részei a) földes beked -