Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
az első pontban is emlittetett határa déli részét a Sebes ér választja Közép Szolnok megyétől. Kraszna Szent Miklós, mely nevét onnan veszi, hogy a Kraszna folyam közelébe fekszik. Ország szerte ismert neve Kraszna Szent Miklós, hely beli el nevezése Szent Miklós. Szent Miklós nevezetét pedig onnan veszi, mivel a reformatio előtt görög szertartásuak lakták 's azok védszentje Szent Miklós volt Harmadik kérdésre. Nem tudatik. . Negyedik kérdésre: Szathmár vármegye leiroja Szirmai, leg korábbi említtetéséröl nem ir a 16-d század előtti időkről, pedig okirattal nem bir ez oknálfogva a község legkorábbi emlittetése nem tudatik. Ötödik kérdésre. Árpád idejéből. Hatodik kérdésre. A második kérdésre tett feleletben ezen kérdést illetőleg a felelet meg tétetett. Hetedik kérdésre. Az északi oldalon esö határ részt nevezik Sziki dűlő nek, mely szikes természetéről veszi nevezetét, mely rész foglal magába szántó és legelő földet, határos Nagy Majtény községgel. Nagy (!) keleti oldalon egy része Nád erge i. másik része homoki dűlő nek neveztetik, az első veszi nevezetét az Esztrói határról át nyúló nád eré ről: a második fövenyes természetéről, foglal magába szántó ,s kevés kaszálható gyep földet, határos Esztró községgel.Déli rész Mélt. Gróf Károlyi Alajos Ur Ö Excellentiája mintegy 1200 hóidra terjedő tagos birtokot foglalja magába, kivéve a falu alatt esö ,s a község birtokába lévő mint egy 40 holdnyi legelő földet. A nap nyugoti határ rész délnyugoti oldala Kányási dűlő nek, nyugoti rész Fűz fa dűlő nek észak nyugoti rész Dobroszlai dűlő nek neveztetik. Az első veszi nevezetét lapályos ,s régebb időben haszonvehetetlenségeröl, a harmadik egy rona tályon esö ugy nevezett Poroszló lapos érről, a második azon a birtok részen régebbi időben nagyobb mennyiségben tenyészett fűz fákról, foglal magában szántó és kaszáló földeket. Van a Szentmiklósi határon kelet felöl Esztró község határ szélén a hozzá tartozó lapályos gyepes föld résszel együtt mint egy 50 hóidra terjedő ugy nevezett Anya tó . melyből a víz ember emlékezete ólta csak az 1863-dik évbe apadt kí, nevezetét onnan veszi, mivel a közel esö falvak határaiba lévő tavakat nagyságával felül múlja; ugyan csak azon a részen ugy nevezett nád ér . mely nád és gyékény terméséről veszi nevezetét 's az Esztrói határról folybe Szentmiklós község határába; déli határ részen ugy nevezett buglyos . honnan vette nevezetét nem tudatik; ugyan azon határ részen a Szilas ér . nevezete eredete ennek nem tudatik,- dél nyugoti részen: ugy nevezett Kerek tó , mely kereken fekvéséről veszi nevezetét, Kányás ér mely onnan veszi nevezetét, mivel régibb időben annak alyas posványossága miatt - földi lábas jószágok által járhatatlan volt, 's csak a kánya madarak repkedtek felette. Nyugoti határ részen: ugy nevezett Kotymán ér . mely is büdös sáros természetéről vette nevezetét; dobroszló tó . mely onnan veszi nevezetét hogy a régebb időben; noha bár kicsiny területű, de oly alyas és és sáros volt, hogy ha gyenge jószág bele talált menni, onnan többé senki ki nem vehette s igy közbeszédbejött a népek között hogy ha valakinek rosz jószága volt „Pobd a tóba".
