Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
püspök korába Báthory Gabor fejedelemtől nemességet nyert,- mint a' Tiszántúli püsökök életleirásaiból kitanulni lehet.Hodászt a' leg régibb időben a' Jánosi vagy másként Kántor család birtokolta - melly a' Mikolay Fülpösy, Daróczy - Várday - Nábrády - Surányi - Chcrnavoday - és Kemény családokkal egy törzsből vette eredetét - a' mit Szirmay könyvéből bőven lehet tanulmányozni. Mi előtt e' sorok bezáratnának, nem maradhat mint régiség emlités nélkül Rft egyházunk kissebbik harangjának fel irata mely is igy találtatik. a) A' harang tetejéhez közel körül. „In honorem Dei fiidit me Georgius Vierd in Eperjes Anno 1643. a' betűk öntöttek és igy ki domborodottak, b) A harang derekán nyugat felöl FIERI CURAVIT SVP. CAPIT. APC. MVK. JOH. BALING. DIE 9 JVL. bemetszett betűkkel,- mi is nem egyebet,- ha nem ennyit jelent „Fieri Curavit Supremus Capitaneus acris Munkács Joannes Baling die 9 Julii.-" Ezen magyarázatba csak az ellen lehet fenn akadás hogy az ABC betűket miként lehet arcis szónak olvasni? mire feleltetik, hogy a' P betűnek ha a' művész alól szárát metszeni el nem feledte volna, R betű volna és az ABC. betűkből mást mint arcis szót lehetne ki olvasni. De a' ki tudja, hogy 1643 évben a' Rákóczy birodalma alá tartozott Munkács Várának Baling János volt kapitánnyá, - könnyen által fogja látni mind azt, hogy itt a' hiba feledékenységből történt; mind pedig azt hogy a' P nem más mint R akart lenni, ezt mutatja a' józan ész 's a' tartalom szövege. A' fent irtak huzamos időn keresztül tett olvasás és utánjárás eredményei levén,- hogy azok ha hellyesek a' feledékenységtől meg mentessenek: ha pedig kifogások alá esnek, leg alább hogy másoknak általok másoknak szerencsésebb kutatásokra adassék alkalom és ösztön, általam azért ezennel közre bocsáttatnak. Kidolgoztam Hodászon Szűcs Ignacz smk hely beli köz birtokos Miután az 1-sö pontra a' kezdetnél megtétetett a, felelet a' 2-ik pontra ember emléke ólta nem volt ma sints más neve helységünknek mint Hodász. 3- ik pontra 1416 Kántor Bálint Hodászi, e Község határát Balog- vagy másként kis Jánositól mely ma Iklódnak neveztetik - meg akarván járani (!) de az Iklódi nemes nemzettség ellent állott a hol Hodász máskép Hetennek neveztetik, továbbá 1450-ik esztendőben Hodászi Kántor Luczának e' helységben rész jószág Hetenyi pusztával együtt kir. adományai adatott, innenlátni lehet, elébb is a' közelben ámbár márma a helyiség nemtudatik. Heteny helység létezett;- de ez utóbbi elpusztulván az 1450-ik évi oklevél szerént már mint puszta adományoztatott. - 1416-ik év előtt kellet tehát Hetenynek is elpusztulni, Hodásznak is helyette épülni,- de hogy mikor? mivel it a' községben ennek ki ( !) bizonyítására oklevelek nincsenek felvilágosítást hihetőleg csak a Leleszi és NVáradi országos levél tárak adhatnak. 4- ik pontra. A község mikor emlitetik leg korábban? Oklevelek hiányában e kérdésre egyébb feleletett adni nem tudunk - mint azt hogy Szirmay Antal Szathmár megye esméretének Budán 1810-ik esztendőben ki nyomatott könyvének Il-ik rész 53-ik § alatt emiitett 's már a' 3-ik pont alatt érintett 1416-ik esztendő a legrégibb idő, a' mikor Hodász tudtunkra leg elébb említtetik, de ennél elébb is létezett volna hanem Hodász leg alább Hetény - azt okosan állítani a' fentebbiek öszve vetéséből nem lehet: itt ís az országos
