Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
alkalmával Xll-ik századbeli használhatatlan pénzdarabok találtattak az ott eltemetett halottak koporsóiban. A' lerontott templom ugyan erőss anyagból és jó Ízléssel volt épitve, de azt az 1831 -ik évi rendkívüli földrengés zárta annyira össze, hogy újból építése szükségessé vált. 5. Népesitése e' községnek szinte a' XIV. században történt, és az elpusztult Zónát és Kápolna községek magyar lakosaiból népesíttetett, későbben a' Rákóczi bukása után - a' Rákóczi Szathmár megyei birtokairól elszéledt magyarokkal szaporodott a' község lakossága. Hogy e' község lakossai még a' Reformatio ideje alatt is szerepeltek, kitűnik onnan, hogy átaljában áttérvén a' Reform vallásra, másoknak is menhelyet szolgáltattak, és így 1760-ba, átaljában egy vallású, vagy is Református lakosokkal bírt Erkörtvélyes: 1760ban éhség által kényszcrítetvén Máramaros Megyének több orosz ajkú lakosai bevándoroltak volt Erkörtvélyesrc, hol akkori birtokos Zsebei György által a' község északi részén mint jobbágyok megtelepítettek, kik későbben több Erdélyi - úgy nevezett Szilágysági Román ajkú egyénekkel szaparodván, 1765. évben előbb G: n: egyesült, később pedig 1800-ban egy G: Cath: egyházat alakítottak, a' Guthy birtokos család közremunkálásával. 7. A község délnyugoti részén fekszik, az úgy nevezett .. Bodzaszer " dülő, melly a' sok földi bodzáról - mellyen az előtt nagy mennyiségben termett vette elnevezését, melly homokkal vegyült jó minőségű főid.- Ezen dülő össze van kötve azon homok résszel, melly „ Tóldon-vára " néven ismeretes a' múlt századból, s mind a két dülő Bihar megyében kebelezett Ér-mihály falva határával határos. Az úgy nevezett „Tóidon vára" az Ér-mihály falvi határ közelében fekszik, az egész egy üst alakú várat képez, 's védelmi álásra igen alkalmas, mert csak egy bejárása lévén, minden oldalról homok hegyekkel van körül véve; valaha a' népmonda szerént Tóidon nevezetű vezér által használtatott is e' czélra, honnan elnevezését is nyerte. Ezen dűlővel össze köttetésben áll az úgy nevezett. .. Szöllö hegy " dülő, szinte az Érmihály falvi határral szomszédos észak-nyugotról; ezen dűlőnek elnevezése a dűlőben fekvő Szőllő hegyről ered, mellynek sarjadékai a' ma élő emberek tudomásával is meg voltak ezen hegyen. A szőllő hegy szomszédságában van - az ugy nevezett . .Föld szoba " dülö; melly a Szathmár megyében kebelezett Szentmiklósi pusztával határos ennek elnevezése a' természettől alkotott főid szoba formájú homok hegyről vette elnevezését. A Föld szoba és Kápolna dűlö k fekszik az úgy nevezett .. Leányok erdeje " melly még a tatárok pusztítása idejéből veszi nevezetességét: ezen erdőről (melly most ugyan elpusztult) azt tartja a' népmonda, hogy a' tatárok meg érkezte alkalmával ezen erdő roppant szövevényes, és nagy fákkal volt fedve, ezen helyre szállították a' tatárok elől a' leányokat, és nőket, hol folytonos biztonságban voltak, mivel a szövevényes erdőben nem bátorkodtak kutatni a' tatárok; itt mai napig is látható a' nők számára ásott kút hely, és a' főzéshez 's evéshez készített föld konyha.- Ugyan azon dűlőben nevezetes az ugy nevezett .. Bán szállása " melly elnevezést onnan vette, hogy 1740 év körül a' nemes Bán család elsőben minden barmaival e' helyen telepedett meg, 's csak későbben vett rendes lakást e' jeleni Körtvélyes községben. Az úgy nevezett .. Hosszú rakottya " dülö, szántó az északi részén fekszik a' határnak, melly a' Szomszéd Bihar megyében kebelezett Szent míklósi pusztával határos észak
