Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
hatalmas Ur akarta rajta magát Statuálni ez előtt 440 évekkel a halmot meg is szállotta, zsoldosaival, mire az Endrédi birtokosság, kik már akkor is számosak voltak fel fegyverezve nem mentek de a rohamot be nem várván, Mező Petri felé szaladva el vonult. Ehez közel a határ szélen van Jatnetz keletről esik a Dengelegi határ szélen a Csere nevü Erdö, hajdan tsak cserjés fákkal birhatot ugy kaphatta nevét, ma igen szép Erdö. Következik Tótokközí dülő . hajdan sok irtás földek voltak gazos cserjés földekkel fel váltva, már ma rétes szántó föld - de régi neve áll a Csere völgy Düllö mely északi mert e völgyöt utánnan is azon a nevén ösmeretes e völgytől vette nevét ezen két közel szántó földek, e völgy pedig ingoványos, forrásos, mocsáros, rekettyés, fitzes, gyékényes, ritka nádas hely volt, az átjárás rajta nehéz 's nagy Csete patéval történt így ragadt rá e' név,a Zimolyás Imojás Ibojás nevet illatos virágaitól nyerte.- Következik: a' Piskólti forduló a Zimolyás végén nyugotnak van a' hármas Kút , mely hajdan ott 3, kedves ivóvizzel volt kútaktól vette nevét. Vannak továbbá Csete völgy én a' pap Kúttya . a Pap Bálint Kondássá ásta igen jó forás viz.- Van e' völgyön a Gardo kútja . Gardó nevü Kerülő ásta Kedves forás a' Bálint Kúttya ezt is Papp Bálint Kondása ásta hajdan jó forás volt de már el romlót a marhák halma és völgye marha déllő és itató volt az a hely emelkedett volta, rólla meszi láthatni mert déllöröl nyerte nevét van e völgyön két drága forás kut inen a dűlök önnek be felé: marhák halma düllö Körte fa düllö . Alma fa düllö . azon fáktól neveztettnek rókájuk dülö . Róka jukaktól veszi nevét ezen düllön vonul a békés völgy e keresztül mely hajdan ket rokon peres birtokos e völgyön békét tettek, annak köszöni nevét, van két kátyó Nagy és Kis név állat van a kis harasz kátyó hajdan erdő volt ottanés ettől birja nevét a Balint kut düllö mely bejö a város alá G. C. Templom utza ban magával hozza a Piskolti Vasadi egyesült ország uton. Kelet felöl Nyáras nevü Erdö föld hajdan Nyáros erdö volt, a Nyáras széltében van a G. C. Temető melyhez Nyáras utza szolgál ki 's bejáratai. A Szalatsi forduló következik. Melynek düllöje Haraszt nevü melynek van egy Nagy Kátyója és egy Kis kátyój a Nagy haraszt nev állat van és egy ezen dülö hajdan erdö volt még pedig nevezetes régebben falu is lehetet leg aláb nyomai mutatják, a monda is beszéli rólla de a Magyarok bejötte előtt, mert a régi öregekk hatalmas erdötös (!) menték most szántóföld. A haraszt völgy a köblös düllö tt választja el a Köblös düllö megy a Vasadi ország utig és N Vasadi határ dombokig délre a Papp völgy ire, hajdan ezen völgyön volt a Reformata Papp Rektor szántó földjei és kaszáló rétjeik voltak ottan, és egy jó forás kut mind a völgy mind a kut a Papok földjitől és kaszáló rétjektöl kapták neveket van még a völgynek a Vasadi határ szélben egy forás kútja jó hideg forásáért hideg kut nevet viselt ös időktől fogva. A katona düllö egész a Szalatsi határ domb okig a Szalatsi határnál van az égető halom hajdan a babonás időben boszorkányokat égetek rajta. A Szent János düllö Szent János kápolnájától kapta nevét mely is egy halmon volt melyet avalás háborúkor hántak el akkor az Er Endrédi határhoz tartozót tobb ezer hold földel és rétekkel később a Cath. válás evidéken is hatalomra vergődvén a Váradi Káptalan erő szakkal el foglalta, az Endrédi Ns birtokosok sem perrel sem más képen nem boldogulhatot met (!) a Reformátusok lévén igazat magok részekre azon időben sőt későben sem nyerhettek az Endrédnél marat részis, és az alata lévő kaszáló rét is Szent János nevet visel. A Kotsordos nevürét Kotsordos szénájától kapta nevét valamint avegibe lévő lapos ér Kotsordos ere . A Szél ere 's dombja hajdan szép sugár szil fákat nevelt igy jutott nevéhe most rét és szántó föld. A Széles láp szélességéről valamint a Széles rét veszi a nevét. A Dinnyés
