Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíri járás
64. Zugó vagy Hátó Fok .- zúgva menő vizéről, hol a' gulyát itatni szokták,- a' Krasznából ki folyó ér. 65. Pap László foka ,- a' Kraszna jobb partján leg utolsó ér - egy Pap László nevű hely beli lakosról nevezve, ki addig járt halászni. C.) Halmok66) Csap sziget Halma a Csap sziget rétben. 67) Totyó Halma , vagy hajdan Tele Halma .- egy Totyó Lukáts nevű helybeli lakostól, ki azon Halom oldalán egy szántó főidet használt, a' Rácz földi dűlőben.68) Dengelö Halma .- hajdan hihetőleg Delelő helye a' pásztoroknak, ugyan tsak a' Rácz földjén. 69) Gulyás Halom , a' köz legelő közepén, 70) Fejér Halom , a Képszer Nádassá közt, fejér májva terméséről. 71 ) Dani Halma ,- egy Pável Dani nevű helybeli lakostól, ki azt szántani használta, a' Képszer szélén. 72) Szarka Halom , a' nádas közt, közel a Csahóltzi fokhoz mellyen tölgy és kökény fákon valaha szarkák költöttek. 73. Samu Halma , egy Sipos Samu nevű helybeli lakostól,- ki azon veteményezett a' Nádasok közt, közel az ördög árkához. 74. Két Halom . Vagy Nagy és Kis halom , közel egy máshoz a' Drámfy rét és ördög árka közt. 75. Tövisses Halom ,- a' Három ere szélén, a' rajta nőtt tövisekről. 76. Nagy Halom .- a' Külső Bokrosi dűlőben. 77. Szilfás Halom , a' rajta régólta fenn álló nagy szilfáktól,- a' lápos Nádasok közt,mclly halom Vég pontja a' Domahidai, és tőbb szomszéd határnak, mellyek a' lápra rúgnak. A' fentebbi adatokat Tekintetes Domahidy Pál Úrtól nyerénk. Domahida Május 10-én 1864. Kecskés István körjegyző [Ecsed] (1,148-149) 1. Ecsed Város Szathmár megye észak oldalán esik a Tiszán tuli kerületben Nyíri járás IV-ik Osztályában 2. Ecsed vára fent állása ólta mindég ezenn nevezettel van életbe, még a Béla Magyar Király nevetlen írnoka ugy említi, hogy az Ecsedi határon a' Magyarok bejövetele a' Saruwár már meg találtatott, romjai most is van. 3. Nagy Ecsed város még más nevezetett is viselt volna., erről semmi emlékezett nem létezik, sött az egész Országban mind régiségéről mind viszonyairól mind a történetek írói midég Ecsednek és soha más névvel nevezetnek nem említik sem nem írták. 4. A Város mikor emlitetik leg korábban? a történet Írókból egyszer a' 2-ik pont szerint későbben Sigmond Magyar Király a' Goth keleti és más híveinek meg engedte, hogy az Ecsedi láp on Várat építhessen, mely hivség várának neveztetvén, 's jelenleg romjai Ecsed városé
