Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nagybányai járás
nevü forás vannak a községben és határán több folyamok is melyek csak esős időben folynak,-Tartocz Községe határos Keletről Bikszád határával Délről Buján háza határával és Tereppel,- nyugotról Lekencze és Kis és Nagy Gérczi határokkal északról Komorzán határával Kelt Tartoczon Május 7. 864. jegyzetté Dobgya Gábor x bíró Lánczky Lajos Bura Péter x Jegyző Szúrd Péter x hűtősök Hely Nevek (II, 378) Terepp Községből Szatmár Vármegyéből. Terepp Község fekszik Szatmár Megyének NBányai járás III. kerületébe az ugy nevezet Avas , vagy III-ik Szolgabírói Kerületbe a' Magura nevü hegy aljába, több dombokon szét szórt, rendetlenül épült fa házakkal, határ területe mint egy 4000 holdat foglal el hegyes völgyes fekvésű Nyegoje . Sztrimba . Koltó és Dumbráva nevü dűlőkbe, sovány természetű, leg inkább tavaszi veteményezés termesztetik,- lakosainak száma 800 lélekből áll, helyben van Papjok, Cántorjok, Tanitojok, ujonnal épült Kö templomjok, minyájan Görög Catholikus románok néhány izraelita ki vitelével, anya nyelvükön kivöl ritkán értenek más nyelvet, mint hogy határjok silány leg inkább állat tenyésztésből, és kevés szölö és gyümölcs termelésből tartyák fen magokat, semmi különös nevezetességei nem bir, Terepp község hol vette ezen nevezetett, ok irat, hagyomány; vagy emberek emlékezete hijjányában ki nem puhatolható. Kelt Terepen Május 9-én 864. le irta Simonyi Endre mk Jegyző. [Terep] (II, 383-384) Hely nevek meg nevezése Szatmár megyében lévő Terep községének. Terep községe fekszik Szatmár megyének északi oldalán az ugy nevezett avas ba, mely a nagy bányai szolga birói járás Ill-k kerülethez tartozik, tőrvény széke Szatmáron székel, ezen községnek van 583. lélekből álló tiszta román ajkú népe - ezen község határ ki terjedése teszen 1661 catastr. holdat, mely áll szinte kaszálló erdö és gazai be nőt földekből Terep községe következő községekkel határos, u. m. Északról Tartocz községével hol is kezdődik a magura nevű düllő szántó kaszálló és gazai benőt földeket foglal magába, innen észak keletnek fordulva hol a község, Bikszád térségénél határos fekszik a S ti kas nevü düllö melly szinte szántó kaszálló és gazas földekből, ez után következik a Miháíllászka nevü düllö, mely szinte szántó kaszálló és gazai benőt földekből áll, ez után jön a Báha kászilor . melly kaszálló és gazas földből áll, tovább dél keletnek fordulva van a Bábta gorhajeszk düllő, ezen düllő szinte szántó kaszálló és gazos földekből áll melly
