Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nagybányai járás
által végeztetik az Isteni tiszteleti, ezen Klastrom, mint azt az irattár bizonyítja 1692-k évben keletkezett, a hová az akkori ungvári Püspök által Ézsaiás, de Károlyi szerzetes mint nép oktató küldetettki, kíís 1703-íg a leg erélyesebben mükö (!) abba hogy ezen vadonba lakó népséget oktasa és szelídítse, azonban bizonyos sikárlaí egyént házaság tőrésért meg dorgálván, ki is a Szent atya ellen az intésért felbőszülven egy éjszaka tőbb erőszakos al társaival meggyilkolta,- a klastromtól észak nyugatnak hol a község Tartotz községével határos, itt vonul az ugy nevezett Mesztá kert düllő ezen düllő szántó és kaszálló földeket foglal magába apróbb dalokkal és lapájokkal melyeknek a kőz nép előtt semmi elnevezése nints - innen tsak ugyan észak felé nyúlik a magura düllő hol az ugy nevezett igen szép Magura nevü hegy áll, továbbá tsak ugyan északnak találjuk a Zláma gognyászka nevü magas hegyett, mellj már a maramarosban lévő Visk varas határát választja el tőllünk, ezen Zláma nevű hegyből ered az ugy nevezett Zláma gaganyanászka nevü kis patak vize,- mely tsak - mindjárt a község alatt a tur patakba ered - ezen Zláma gaganyászka nevű hegyben 1862-ik évben, tsak egy uj falusi lakos Ramanyovszky Teofil egy arany és ezüst találván bányát fedezett fel, mely bánya meg lehetős reményei biztatja a már jelenleg több tagból állo bánya kints kásákat (!), kik ís a község alatt el folyó Tur patakon egy igen értékes franczia módra zúzdát építettek,- az említet Zlama gagonyászka hegytől délnek fordulva a kornyászka düllö. mely düllő kaszálló és bük és tőgy fákkal be nőt hegyeket foglal magában - ezen düllőben semmi nevezetességei bíró hegy nintsen -, ezen dűllötől ismét délnek tartva fekszik az ugy nevezett Jeszurászka dűllő, mely düllő részint szántó részint gazai be nőt földekből áll - ezen düllőben fekszik az ugy nevezett Jepurászka (!) nevű hegy hol is igen finom fekete színű 4.5 fák nagyságú lapos flaszter kő találtatik meg lehetős menyiségben - innen ismét északnak fordulva fekszik az ugy nevezett Rak sa nevű dűllő, melly szinte kaszálló és sok haszon vehetetlen földből áll. ez után következik az ugy nevezett Kö hegy düllö , mely düllőben áll az úgy nevezett igen magas kő szál nevü hegy, mely hegynek észak keleti oldalából ered az ugy nevezett Ráksa nevü patak, ugyan ezen düllőben áll az ugy nevezett fekete hegy , mely százados bük fákkal van be nőve, mellj egészen a Viski határig nyúlik, szinte a Viski határai ösze kötve kezdődik az ugy nevezett Bersenye dűllő, mely meg lehetős szép lapaj kaszáló földből áll - ez után jön az ugy nevezett fruntye máre dűllő, ezen düllő választja el a határt a Tetsői határtól, és ál az ugy nevezett meg lehetős magaságu fruntye máre nevű hegy - melynek nyugati oldalától ered az ugy nevezett Alécs nevü patak - mely rendetlen kanyargásokban futva le a hegyekből a község alat a Tur nevű patakba ömlik - és kezdődik az úgy nevezett gyalu sesz dűlő, mely Tetsővel és mozes faluval észak kelet felé nyúlva határos - ezen düllő igen szép kaszáló völgyeket és emelkedettebb helyeket foglal magába - hol is a dombok bűk fákkal vannak be nőve, de semmi nevezetességgel biró hegyet vagy völgyet nem említ - ezen dűlőtől nyugatnak fordulva kezdődik az ugy nevezett Run ki dűlő - mely nyugat felé nyúlik ezen dűllő szántó kaszálló, de nagyobb rész gazai be nőt haszon vehetetlen főidet foglal magában, inenn nyugatnak tartva fekszik a Lázár nevű düllő, ez ís többnyíre szántó földből ál, kevés kaszállót és gazai be nőt főidet is foglal magában ezen düllőben áll az ugy nevezett magurits nevü hegy, a község határának a ki terjedése és dűllő meg nevezése tehát enyíből áll - azt pedig hogy a község a Bikszád nevet honnan
