Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Nagybányai járás
Helynevek (I, 25-29) Aranyosmegyes községből, Szatmár megyéből. Helynevek Aranyosmegyes Mezővárosból Szatmár Megyéből 1- ör Szatmár Megye. Nagy Bányai járás. 2- or Ezen Mezővárosnak neve kizárólagosan Aranyosmegyes, az oláhok által Megies 3- or Ezen Mezőváros hajdan Megyés el nevezéssel bírt. 4- er. A község emlitetik leg korábban már 1200-ik évben 5- ör Népesittetése tudva nincs, annyi mind az által áll hogy 1628-k évben 300 református bérfizetője 's 2 harangozója volt, azután a Kuruczok idejében a Vár széthányatván, a népnek nagyobb része leöletett, 's így vándoroltak 's telepedtek le Máramarosbol, Erdélyből 's a Szilágyságból, Kővár vidékéből a szökött jobbágyok, kiknek utódi mostan is Erdelán, Szelezsán, Marosán, Kővárán, Hibán nevet viselnek, ellenben az akkori Magyarok mint Sugár, Kolbász, Kiss, Harsányi, Kováts, Balog, Szabó, Fekete, Török, Puskás, Kerekes, Takács 's többek vég képpen el Oláhosodtak. 6- or. Az Aranyos nevet vette azon nagy szerű Aranyos palotától, melly Lonyai Zsigmond által 1630-ba ujjbol épített Vár Kastélyban létezett, most is meg van ugyan de nem aranyos, s már 1600 végén Országos vásárja is említve vannak. 7- er. A község határában a következő topographiai nevek fordulnak elő. Csonkás régebben erdő, most erdő gyom, vizenyős hely, legelőnek használtatik. Csonkási csárda , vendég fogadó. Malom rét , lapájos kaszálló. Apa szeg, szántó föld, Görbedi csárda , állásos fogadó. Porond , felemelkedett homokkal vegyes szántó föld, a Rakta folyam majd körül follya, déli része használhatatlan futó homok. Homok , vegyes szántóföld. Drágány gaja föld, egy része kavicsos. Hegyes csere , cserjés rét. - Rakta , csavargó posványos folyó.Hosszú ág cserjés rét, egy része szántó földnek is használtatik. Őrét , terjedelmes fiatalos kaszálló - Nagy kö - Kőbánya , malom 's építkező kőbánya. Küpü . forrás kifogyhatatlan, melly télben sem fagy be. Boszorkány hegy , szőllő. Brodifürdő . vasas ásvány forrás, fürdésre használtatik. Csiáp , magas csúcs domb a Jozsefházi és Uj városi határ között. Bükkes , szőllő hegy. Dobrád . posványos folyó a hegyekből ered, reketyés és sásas. Sár pataka ; lápos folyó.- Szabó Kutya , jol ellátott itató Kút, az Uj varosba vezető ország út mellett.- Gaja . fekete szántó föld. Haluba : régen czigányok tanyája, most emelkedett fekvésű szántóföld. Görös . pondos 's kavitsos hely.- Halas tó . szántó föld.- Kövitses . egy része vegyes, más része homokos szántó föld.- Tatár domb , egy halom álitólag a Tatár őrség helye.- Gombás nagy terjedelmű lapos erdő.- Mikuj dombja , halom a gombás erdő szélébe,- Szlutuj dombja , halom ugyancsak gombás erdő szélébe,- Etény terjedelmes tölgyes erdő, régebben a Szamos mellette folyt, mellybe a Kuruczok a németeket bele ugratták, most ugyan a Szamos vize messze távozott innét.- Joza . Szamos hagyás, szántó földnek használtatik.- Akasztófa domb , magas halom a tatárjárás idejéből. Szinér csendes folyó Kelt Aranyos Megyésen 1864-k évi April 20-án. Csillag János mk Vonyiga János jegyző fbiro Zmia Demeter Hutös
