Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
lett, de rég időtől fogva Gelényes Vetés község határában kebeleztetett, most régi határainak semi nyoma sem látható az egész gelényes szántó föld, Megye hajdan Erdő most szántó föld, Tőkés régenten gazos hely most szántó föld, Sörü Erdö hajdan Erdő most gazos hely Cserge szántó föld, Kismezö szántó föld Ördög árok a rege szerint a Rákóczi háború alatt Csata Sáncz volt. Gyülvész régenten falu, most szántó föld, régi határainak semi nyoma nints, az egész Gyülvész Vetés határában kebeleztetett- régi időtől fogva,- hogy Gyülvész falu volt bizonyitja, azon körülmény hogy a régi templom termés kö maradványai mostis láthatók. 1831-d évben bontatott a templom fundmentoma, és a Sirbólt, Gyülvész mint falu a 15-d században emlitetik. Országút Szatmártól Sz.Dobig a Vetési határt keté szakitya, Irtás hajdan Erdő, most gazos hely A Dél keleti oldalán Zsadány falu felül hármas határ Domb . Zsadány, Szatmár, és Vetési hatarainak együvé jövetelét képezi, Balkán hát szántó föld, Balkán folyó délről keresztül folya a község határát, Nagy Erdö tölgy fa van bene, Szenyes hajdan Erdő most gazos hely, Kis Erdö fiatal tölgy fäkal, Kis Érhát kaszáló, Petze hát kaszáló nyáros szántó föld, Fövény szántó föld, Füz kert régen gazos hely jelenleg szántó föld, Otóvány lanka kert, gyümölts fákal, Az Északi oldalán Vágvány lanka kert és Szántó föld, Vetés községe a Szamos folyó mellet egy könyök utzát képez, azonban 1836-d évben a határt arányasító urb. per meg kezdődött és az 1853. évben az egész lakoság meg elégedésével egyeség mellet végre hajtatott, az úrbéres birtok 3. fordulóra - külön legelővel ellátva kiméretett, a kisebb nemesi birtok szinte fordulóra méretett a lakoság önkes (!) akkarata szerint. A Nagyobb birtokoság illetősége, Szántó fold, kaszáló, legelő tagokba méretett a tagositás alkalmai (!) köz egyeség mellett a község Foglár telkeket meg nagyobitatott, minden birtokosnak aránylagos Foglár telek adatott, ez által a falu egy ujj utzát nyert, most több házak épültek A községben van két köböl épült templom, az egyik a Reformátusoké, igen régi, a 14d században Vetéssy Albert Veszprémi Püspök által épített, és mostis jó állapotban van, a G. Cath. a 18-d században épült 1863-d évben bádogal fedett uj toronyal, és Vas pléh fedezettel át idamítatott. Vetés község határa szomszédoltatik Szatmár Németi sz. kir város, Zsadány, Sz. Dob, és Bagos község határaival. Vetés Április 15-d 1864-d évben Papp János m Nagy András Kgi Jegyző fő biró Atyin János esküdt
