Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
bár nagy része levágatott, azért a tért, a még meg lévő fák diszesitik ma is Gyöngyös lapály kaszálló a Sándor pusztának 's Szamosszegi határnak szomszédságaiba.Összeirta Túnyog April 18-án 1864 SzűcsIgnácz Túnyog község jegyzője Helynevek (II, 405-407) Tyúkod községből, Szathmár megyéből. Adatok a' Pesti Frigyes magyar akadémiai tag által kivánt munkához Szathmár megye Tyúkod községből: 1 .Tyúkod község tartozik Szathmár megye Kraszna közi járás Il-k kerülethez. 2. A' községnek csak egy neve van jelenleg nevezetesen Curiális Eke Tyúkod, 's mindenütt e' néven ösmertetik az egész országban.3. Hajdan Etyed kuttyának hivták melyet a tudatlan írók Etyeti Kudijának azután Eke Tyúkodnak neveztek, mely régenten a' Kuleheim nemzetiségé volt, 's az egész községet nemesség lakja. Északi úttzája hajdan külön községvólt, mely Bürgezd nek hivatott és Bülgezdnek Íratott s még 1546-ban mint népes kösség említtetik s benne Perki Pálnak ket udvarhely kiráji adományul adatott de hogy mikor eggyesittetett az nem tudatik. 4- re Tyúkod 1352-k évben említtetik legkorábban a' mikor még Etyed kuttyának hivták, és fej váltság képpen adatott a' Domahidi nemzetiségnek, már 1380-ban mint Eke Tyúkod említtetik. 5- re Nem tudatik, de az világos, hogy 1399-k évben a' Csaholyi és Domahidi nemzetiségek össze perelvén népességének egy részét porcsalma községébe szállították és telepitették meg.6- ra A Tyukodi nemességről vette eredetét.7- re A' község határán következő dűlök vannak u. m. Tyukodi faluvég és kert alva nevét vette onnan, hogy a' faluvéghez leg közelebb esik, Nagy ér goronczai dülö mély ér között Bürgezdi dülö igenjó széna termő hely, Kecskés és nádasi dülö . Ravaszérháti dülö nevét vette a' Ravasz ér től mely több évbe hirtelen elszokta önteni a' nevezett dülőtt, Közösök alyai dülö , ez előtt több családnak közös birtoka volt, most már tulajdonosaik közt szét osztatott, Szókut sorjai dülö . a' kösség ivó kútja mellett, Első lapossí dülö . Szókut sorjai dűlő, Kis és Nagy tövissi dülö . neveiket onnan vették, hogy ez előtt igensok töviss termett rajta ezendülők határosok Puszta Jánosival és Pátyod kösségével, Csengeri déli dűlő . 7-re (!) Bodzás szeri dülö nevét vette onnan hogy a' földeken sok földi bodza termett, Szílak szeri dülö . Császár lapossí dülö régen a' Császár családé volt Hosszuszeri dűlő nevét onnan vette mert ezen dűlők leghosszabban nyúlnak a' határon, Ravaszlyuki dülö . név eredete nem tudatik, Piskáros igenvizállásos hely, ezelőtt sok csíkot lehetet benne fogni, Zséderé dűlő hajdan a' Zséder család birtoka, Külső és belső éri dülö két kerek ér közt igenjó széna termő helyek, ismét Kerekér . Kotra . Szilonta . Peres halászótó . Bokornád , mind igenjó épülletrevaló fedélnek való nádat teremnek 's igen sok csíkot, nadájt, sőt viz
