Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)

Mely alkalmatossággal, hogyha az exequálandó, executio alá önként semmi fundust sem akarna kinevezni, mindenekelőtt azon javai vétetnek a megítélt summa erejéig executio alá, melyektől a tartozott terhet, szolgálatot hordozni elmulasztotta. Mindazáltal ezen esetben az exequált jót egy esztendő s egy nap alatt mint bírói zálogot a summa befizetésével magához válthatja. Hogyha pedig valamelyik polgár vagy lakos oly vakmerőségre vetemedne, hogy a bírói megintés után is polgártársainak csendes birtokát, vagyonát minden ok nélkül tovább is háborgatná, vagy az ellene véghezvitt executio után is világos makacsságból a közhatározásoknak engedelmeskedni s a közterhet és szolgálatot vinni nem akarná, az ilyetén, mivel azáltal világosan kimutatja, hogy a közönség által szerzett beneficiumok bírására, s használására érdemetlen, és mivel az 1655:48. törvény szerint a tartozó terhet viselni nem akaró, akár nemes, akár nemtelen személy, birtokából kibecsültethetik, az 1635:21. és 75. törvény szerint pedig a bíróság e tárgyban a helybeli tanácsot illetné, innen az olyatén személy most is a fentebbi módón, a város fiscalisa által a tanács eleibe törvénybe idéztetik, és bebizonyítván tartozó kötelességének makacsságából való nem teljesítése, birtokából az akkoron időbeli javak értéke szerint kibecsültetik, és polgárságából vagy lakosságából, vagy a polgárokra nézve a környülállások szerint mind a kettőből is kivetkeztetik, megengedvén mind ezen, mind pedig a fentebbi executio eseteiben, hogy a tanácsnak ítélete birtokon kívül feljebb vitethessen. Szintolyatén, avagy még nagyobb mértékben lévén károsak, sőt veszedelmesek az olyatén személyek is, akik címeres s a tekintetes vármegye által is megfenyített, s az egész társaságra nézve kárt és veszedelmet okozható megrögzött több ízbeli vétkeikkel magukat megbélyegezik, arra való nézve az ilyetén is, hogyha a fentebb érdeklett bírói intés után is címeres vétkével fel nem hagyna, a most körülírt módon birtokából kibecsültetik, s polgárságából s lakosságából kivetkeztetik. 10. rendszabás. A polgárság és lakosság megnyeréséről s elvesztéséről Ezen városnak polgáraivá és lakosaivá a választott közönségnek engedelmével s megegyezésével idegenek is lehetnek, kivévén a zsidókat, akikre nézve megkívántatik, hogy kevés napokig való itt múlatások is a bíróság írásbeli engedelmével történjen. A zsellérekre nézve elégséges, hogyha magukat a bíróság által a választott közönségnek bejelentik, és ha akkoron itt maradásuk megengedtetik, a bíróságtól kezükhöz adott írásbeli engedelem szerint itt tartózkodhatnak. Kik is ha magukat a bíróságnál bejelenteni s írásbeli engedelmét kivenni elmulasztják, mint kóborlók és lappangók tekintetnek, s a városból akármikor is elutasíttatnak. Ámbátor pedig a polgárság és lakosság a maradékokra is általmegy, mindazáltal olyannak megszűnik lenni az, aki máshová vévén lakását s ott telepedik meg, s így másutt vállalván lakosságot, itt a közterheket viselni s a közjót előmozdítani megszűnik, tovább, aki a közhatározások iránt való engedetlensége s a közszolgálatnak és tehernek viselni nem akarása, avagy megrögzött rosszasága miatt a környülállások szerint minden fekvő javaiból kibecsültetik. Ellenben hogy idegen ezen városnak polgára avagy lakosa lehessen, arra okvetetlen megkívántatik: 1. Hogy bevétettetése a választott közönségnek tudtával s engedelmével essen meg. 2. Hogy olyatén tudományát, mesterségét hiteles bizonyságlevelekkel vagy cselekedettel bizonyítsa, amilyetén tudniillik ezen városban vagy éppen nem, avagy csak még nem a szükséghez képest elégségesnek találtatna, és amellyel az egész közönségnek szolgálatára, hasznára és előmenetelére lehet.