Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)

16. Megengedtetvén a fő- és vicebíróknak, hogy a környülállásoknál fogva gyanús nemeseknek vagy nemteleneknek házaikat különösen megválasztott deputatio által megmotoztathassák, s azoknak cselédjüket rossz tettükért érdemük szerint szokott kisebb esetekben megbüntethessék. 6. rendszabás. A tanácsról (magistratusról) A tanács, kivévén azt, hogy a helybeli céheknek commissariusokat rendel, a tékozló lakosoknak javait sequestrumba teszi, és hogy a fekvő javakról tett szerződéseket helybenhagyja avagy megsemmisíti, semminemű politicai és oeconomiai tárgyakba nem ereszkedik, hanem egyedül a polgároknak polgári ügyeikben ítélő bírák lévén, mint ilyen, a 3. részben és a 19. rendszabásban fog előfordulni. 7. rendszabás. A választott közönségnek activitásáról A választott közönség tagjainak összeülései formálják a város gyűléseit, mely is a város főbírája vagy (ha ez helyes okoknál fogva akadályoztatna) vicebírája által összehívattatván, annak elölülése alatt tartatik. Hogy az ilyetén gyűlés az egész város közönségét reprezentálhassa, és így annak képében folyamatosan végezhessen, megkívántatik: 1. Hogy a választott közönségbeliek annak rendje szerint legyenek a gyűlésbe hívatva. 2. Legalább harminc választott közönség tagjai legyenek jelen. 3. A határozások közakarattal vagy legalább a többségnek votuma szerint tétettessen. 4. Hogy határozása a prothocollumba beiktattasson. Az ilyeténképp egybegyülekezett közönség: 1. Az elölülő fő- vagy vicebíró által előterjesztett politicai és oeconomiai tárgyakat fontolóra veszi, meghatározza s annak végrehajtását vagy a bíróságra vagy azonnal kinevezett deputatióra bízza. 2. Minden esedező levelet, melyek nem polgári ügybeliek, felvészen és elhatároz. 3. Az esedezőknek tetszése szerint polgárságot, lakosságot ad és zsellérséget enged. 4. Annak rendes idejében tanácsbelieket, továbbá nemes vagy nem nemesi állapotjuk tekintete nélkül perceptorokat, puszta-, erdő-, malom-, bor- és serházinspectorokat, rationum exactort, fő-, mező- és vásárbírót önnön kebeléből, sáfárt, bor-, malombírákat, város- és majorgazdákat, utcakapitányokat, esküdteket nem szükségképpen az electa communitasból, mindazáltal város polgáraiból, éspedig a bírói candidatióra kinevezett tizenkét deputatusok által candidált személyekből, végre város fiscalisât, város nótáriusait, város orvosát, cancellistát, város commissariusát, quartélymestert és marhaorvost, melyek folyvást tartó hivataluk lévén, midőn helye kiüresedik, választ. 5. A város szükségeihez és környülállásaihoz képest a régi oeconomiai és politicai rendszabásokat eltörli, változtatja vagy újabbakkal felváltja, s határozatainak általhágóira büntetést szab, s azt végre is hajtatja. 6. Tudta és megegyezése nélkül vagy nem a felül előadott mód szerint a bíróság, vagy akármely polgárok által hozott rendszabásokat megsemmisíti s innen eredő kárát, költségét visszafizetteti. 7. A város hivatalát és szolgálatját viselőknek fizetésüket, úgy a polgárok cselédjeinek bérüket megszabja. 8. Számvevőket rendel, s azok által minden számadás alatt lévő személyt számoltat s netalán tartozásaikat incassáltatja.