Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
97. A szőlőmunkások béréről Béközeledvén a tavaszi külső munka, a munkásoknak fizetésekre nézve határoztatott: Hogy olyatén, szőlőt munkáló napszámosoknak, akiket a gazdája étellel tart, Szent György-napig napiszámja légyen 15 krajcár váltócédulában, Szent György-nap után pedig 18 krajcár váltócédulában. Hogyha pedig valaki ezen határozást általhágná, mind a gazda, mind pedig a napszámos minden több napszámot fizetett nap után 15 krajcárba annyiszor amennyiszer büntettessenek, s azonnal exequáltassanak. A szántás mellett felszolgáló ostorosnak pedig egy hétre egy rénes forint váltócédulában határoztatott. 98. A puszták használatáról 1823. március 3. V. A. 101/a. 1/1. No. 362. Az árendális pusztákról fizetendő pénznek jobb administratiója, úgy az azokra hajtandó marháknakjobb felvigyázatok tekintetéből megállapíttatott: Hogy ennek utána olyatén pusztainspectorok tétessenek az eddig volt gulyásgazdák helyett, akik mind a gulyákra, mind pedig a gulyásokra szorosan felvigyázván, hogyha ezekre bizonyos summa pénzre volna szükségek, ezt quietantia mellett egyenesen a város perceptorától vegyék fel, különben pedig semminemű, a pusztalegelésből bejövő s fizetni szokott pénzt kezekhez ne vegyenek, ezen pénznek beszedése ezennel az esküdt embereknek kötelességekbe tétetvén. A pusztákra kihajtandó marháknak mennyiségek felől köteles lévén minden marhát tulajdonosa elébb a város gazdájától cédulán kivenni, és a pusztán az inspectoroknak mindezen cédulát minden marhákról bemutatni. Szoros kötelességekbe tétetvén a bíráknak s puszták inspectorainak, hogy a város közönséginek híre s engedelmek nélkül idegenek marháit a város árendált pusztáira legelés végett hajtatni ne engedjék. 99. A Károlyi-féle örökváltságról 1823. június 15. V. A. 101/a. 1/1. No. 386. Nemzetes Benkő István főbíró úr bejelentette, hogy a méltóságos gróf Károlyi-ház, amint hallatszana, egymás között osztozni szándékozna, melyre nézve az árendális contractusnak különben is vége felé lévő lefolyása előtt a méltóságos gróf Károlyi-ház részéről is leendő maga vakságáról hogy a város közönsége gondoskodhatna, s ezen ritkán előforduló környülállást használni el ne múlatná, szükségesnek lenni látná s ajánlaná. Minekelőtte mindazáltal a város közönsége ezen igen fontos s még csak reménységben lévő tárgyhoz fogna, a város közönségének jövendőbeli nyugodalmára, egyetértésére s innen eredő boldogsága előmozdítására és megállapítására nézve mindenekelőtt szükségesnek vélné azt, hogy a város alkotására, fennmaradására s gyarapodására, úgy a lakosoknak egymás között lévő szerkesztetésekre, valamint a nemesi praerogativummal is
