Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
A tanács tagjainak kötelességeiről Valamint azelőtt, úgy ezen gyűlés alkalmatosságával is tapasztalták azt ezen mind a két részről összegyülekezett tagok, hogy némelyek a tanácsbeliekből az igazság kiszolgáltatására, 41 amidőn megkívántatnának, meg nem jelennének, végeztetett: Hogy ezután, ha a rend szerint megjelenni szokott tanácsbeliekből ok nélkül valamelyik kimaradna, az 1 rénes forintra váltócédulában marasztaltassék s büntettessék, kivévén ha betegsége hátráltatná vagy hosszabb útra kellene mennie, vagy idehaza is, ha a sessióban leendő megjelenése a kijegyzett napra gazdaságának nagyobb s tetemesebb hátramaradásával történne. Ezen esetekre a méltóságos uraság számtartójánál s a város bírájánál jó előre jelentse magát, hogy helyébe mint supplenst mást nevezhessenek ki, ideértvén azt is, hogy a tartandó sessiók egy hét előtt mindeniknek tudtára fog adatni. 24. Kollár Károly könyvkötő városi lakosnak való bevételéről 1813. július 13. V. A. 102/a. 2/82. No. 5. Kollár Károly könyvkötőnek a város lakosává való bévétetése iránt beadott kérésére elvégeztetett: Hogy azon reménységgel, hogy a maga jóviseletének s mesterségének űzésével a városnak hasznára s előmenetelére fog lenni, városi lakosnak béfogadtatik. 42 25. A városban élő idegenekről 1813. szeptember 28. V. A. 102/a. 2/82. No. 2. Mely alkalmatossággal meghatároztatik az is, hogy a városban a bírák által közönségessé tétessék az, hogy amely lakos valami idegent a maga házához vagy szállására a város bíráinak híre s engedelme nélkül ezután bé mer fogadni, keményen meg fog büntettetni. Most pedig akinél ilyen idegen befogadni találtatnék, azonnal a város bíráinak bejelenteni köteles lészen, ha szinte több esztendőktől fogva tartózkodna is nála. 41 1753-tól az elöljáróság a 3 forintig terjedő ügyekben helyben ítélkezhetett. A jelentősebb perekben az 1803-as örökváltság-szerződés után a város a Károlyiakkal közösen gyakorolhatta a bíráskodást. 4i Aki lefizette a lakosítási taksát és az elöljáróság engedélyével városi lakossá válhatott, jogosult volt házvásárlásra, a városi és árendált földek, szőlők vásárlására és bérlésére, az erdőből való faizásra, a városi és árendális pusztán való legeltetésre, a helybeli országos és hetivásárokon helypénzfizetés nélkül árulhatott, megtermelt borát eladhatta a városi kocsmáknak, gyapjúját a város által megbízott kereskedő helyben vásárolta fel. Kötelességei is voltak a városi lakosoknak: vagyonarányban viselték az állami, vármegyei és városi terheket.
