Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
16. A nemesek házvételéről Nemes és nemzetes Nemes Pál úr 37 a városon vagy pusztatelket adatni, vagy házat venni megengedtetni kéri. Pusztatelek annak nemléte miatt nem adattathatik, de a házra esendő taxának és szolgálatnak letétele és teljesítése mellett helyben lévő nemes uraimék szokások szerint házvétel megengedtetik. 17. A malmokról 1807. február 27. V. A. 102/a. 2/82. 87. fol. Ezen alkalmatossággal bírák uraimék jelentik, hogy az alvégi lakosaink panaszolkodnak arról, hogy az alvégi malmok 38 igen messze és kevesek légyenek, és ha őrleni akarnak is, három-négy napig szer után kénteleníttetnek várakozni, sokan másuvá menvén őrni, a vámot a városból kiviszik, melyre nézve, hogy azon haszon a városban maradjon, nemzetes számtartó úr bírák uraimékkal azon helynek kinézésére kiküldettetnek, és neki és bírák uraimeknak mennél hamarább leendő felépíttetése recommendáltatik. 18. A városi szolgák béréről 1809. [?] V. A. 101/h. 39/39. 1809:9. 1809. esztendőre rendeltetett szolgák 39 bére Nyíregyháza városunkban: Első és feleséges szolgának lészen bére pénzben 35 forint, vetés őszi három, tavaszi három véka, fél véka tengerivetés, kendermagnak bevetése egy vékának, csizma új, egy pár, egy pár fejelés, egy pár bocskor, ha marhája van, két darabot telelni. Nőtelen, de első szolgának lészen bére rénes 35 forint és négy véka vetés, csizma új és fejelés és bocskor, fehér ruha két pár. Második és nőtelen szolgának bére rénes 38 forint, csizma új és fejelés, bocskor, két pár ruha, ha marhája volna, két darabot telelni. A városba beköltöző nemesek nem élhettek előjogaikkal, de 1786-ban a földesurak és a vármegye nemesi közgyűlése hozzájárult ahhoz, hogy mentesek legyenek a katonai beszállásolásoktól, és adójuk beszedésére, egymás közötti ügyeik rendezésére hadnagyi széket hozzanak létre. Az 1753-54-ben érkező új lakosok letelepedésük után egy malmot megvettek, kettőt pedig béreltek a Károlyiaktól. Új malmot a földesúr és az elöljáróság engedélyével bárki építhetett a lakosok közül is azzal a feltétellel, hogy a három szabad év eltelte után a communitasnak jogában állt azt kibecsültetni és az építőt bérlőként megfogadni. A településen 1837-ben már 12 malomban őröltek, volt közöttük száraz-, vízi-, egy szél- és egy olajütö malom is. A betelepülők a határt 1759-ben szállásokra osztották fel. Az itt folyó földművelés és állattenyésztés tennivalóinak végzéséhez a gazdák segítségül szolgákat fogadtak. A város elöljárósága szorgalmazta is. hogy a gazdasággal nem bírókat szolgálatra szorítsák.
