Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)
Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)
A vásárprivilégiumról Mivel a nyíregyházi vásárbeli privilégiumok 22 s azeránt megkívántató rendtartásnak behozása a vármegyének bemutattatott, azért is, mivel a közjónak boldogítására tartozik, hogy ahonnét a nép nagyobb hasznát érezheti, mindazok a törvényes úton nékiek megengedtessenek, ugyanazért, valamint egyebütt, úgy Nyíregyházán is, midőn külföldi árusoknak, akik eladás kedvéért portékájukat hordozzák, házonként is portékájuknak eladása megengedtetik, csakhogy azáltal magoknak ottan állandó boltbeli kereskedést anélkül ne csináljanak, hogy azeránt különösen meg ne egyezzenek. De hetivásárokra is akármikor öszvegyűlnek, egész nap szabadoson árulhassanak, megmaradóit portékáikat olyformán letehetik, hogy más következő vásárig is tarthassák. 2. Az electa communitasról 1793. december 17. V. A. 102/a. 1/81. 197. fol. Improthocolláltatik, hogy ezen 1793. esztendőben Szent András havának 6. napján ezen Nyíregyháza város árendában bírván minden regale beneficiumokat, szükségesnek tanálta, hogy az ezekből járni szokott jövedelmek annál jobb hasznával lehessenek, mely úgy lehet, hogy nemcsak egy ember, mint a bíró, aki úgyis a publicum dolgaival terheltetik, azoknak kormányzására vigyázzon, de több communitasnak tagjai is tanácskozásban bizonyos esetekben concurráljanak. Ugyan avégre megújította a régentén is úgynevezni szokott electa communitast, azaz választott közönséget. 23 3. A közszolgálatok teljesítéséről 7797. március 20. V. A. 102/a. 1/81. No. 867/a. Beletekintvén abba, [hogy] a nemes Kovács Pál uramnak bíróságában a tanács miképpen ezen városnak népe, leginkább azon része a lakosoknak holmi közszolgálatokkal terheltetik, akiknek földjei vannak, mert nemcsak úgynevezett hetiszert, mindenkitől föld után egy napot annyiszor állanak, amikor reájok kerül a sor, de (a többi manualitás ki lévén véve attól, hogy külső helységekre, amidőn a tekintetes nemes vármegye parancsolja, 5-6 mérföldnyire a gátoknak csinálását, oda ne menjenek, ellenben a határukban azt végezzék) oda, idehaza is szolgálnak, mivel különös ezaránti rendtartás nem volt, a földeket bíró gazdák ezekkel is szoktak terheltetni. Ekképpen pedig a manualitásnak majd semmi szolgálatokat nem tettek, végeztetett: 22 Nyíregyháza a II. József által adományozott kiváltságlevélnek köszönhetően 1786-ban nyert oppidum jogállást, s vele lehetőséget négy országos és egy hetivásár tartására. 23 Az újratelepített közösség nagy belső autonómiát kapott. Már a betelepülés évétől bírót, törvénybírót és 10 esküdtet egy lovas hadnagyot, két tizedest, négy kisbírót, valamint a haszonvételek kezelőit: malom-, mészárszék- és borbírákat választhattak a lakosok. Az 1793-ban megválasztott döntéshozó testületet, az electa communitast 1803-ban és 1824-ben megújították. A communitas rendszeres gyűléseken döntött a város gazdasági ügyeiről. Az 1826-os szabályrendelet írásban is rögzítette a fő- és vicebíróval. valamint 12 tanácsbelivel, a nemesek fő- és vicebírájával és nótáriusával kibővülő választott közönség feladatait.
