Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezető

koordinálására, ellenőrzésére 1818-ban tagjaiból létrehozta a 30 fős gazdálkodószéket. Ennek az operatív szervnek elölülője is a főbíró, akadályoztatása esetén a törvénybíró volt. A gazdálkodószék a közönség utasítása szerint és ellenőrzése alatt dolgozott. „A gazdálkodószék a választott közönségből szakadt ki, s mintegy helyette és nevében működött, intézkedett főként gazdasági, pénzügyi kérdésekben. " Megalapítását követően a gazdálkodószék rendszertelenül, az ügyek sürgősségétől függően ülésezett. Az elintézésre váró feladatai igazán 1824-től szaporodtak meg annyira, hogy a 2-3 hetente tartott gyűlést felváltotta a hetente akár több napig is tartó ülés. A gazdálkodószék évente átlagosan félezer ügyben hozott határozatot. Kiemelkedőnek számít az 1832. év, mikor 1267 tárgyban hoztak döntést. A testület ősztől tavaszig volt igazán tevékeny, míg tagjai a nyári munkák idején ritkán vagy egyáltalán nem gyűltek össze. A legmozgalmasabb időszak a november végétől februárig tartó három hónap volt, hiszen ekkor zajlott a régi tisztségviselők számadása és az új elöljáróság megválasztása. A gazdálkodószék ülésein főként az egyes ügyek elvégzéséhez szükséges határozatok meghozatalával, a feladat megoldóinak kijelölésével és a gazdaság különböző ágaiban végzett munka ellenőrzésével foglalkoztak. A különböző feladatok megoldására általában több tagból álló, beszámolási kötelezettséggel tartozó küldöttséget jelöltek ki, amely a ráruházott hatalmánál fogva érvényesíthette a választott közönség akaratát. Ilyen deputatiók bonyolították le például a pásti földek osztását, a vásárlásokat, az ingatlanok felértékelését stb. A gazdálkodószéknek, mint a város gazdálkodásáért felelős testületnek a feladata volt a gazdálkodásban részt vevő tisztségviselők munkájának szervezése, koordinálása, ellenőrzése, valamint a gazdasági feladatokat közvetlenül végző conventiósok irányítása.

16 A Dessewffyektől való megváltakozás után, amikor a város képviselője is részt vett az úriszéki bíráskodásban, a kisebb ügyekben való helybeli igazságszolgáltatásra 1806-ban új testületet alakítottak: „minthogy eddig való mód szerint a magistratust formáló esküdt emberek egyéberánti, de kivált sok oeconomicalis és apróbb foglalatosságok miatt elégtelenek volnának, úgy tetszett az egész communitasnak, hogy a mostani magistratushoz csatoltassanak még hat érdemes tanácsbeli személyek senatorok neve alatt, és azok között ugyan egy harmadrésze nemességből, kétharmada pedig más, nemtelen lakosokból álljon. Ami illeti azoknak választását, az légyen mindenkor votumok szerint, akiket a nép fogja fizetni, és alkalmatosoknak reputálja minden esztendőben leendő restaur aüo szerint azon időre, amidőn a főbíró és az esküdt embereknek választása lészen. "

!? A főbíró által irányított szenátus bírságpénzt kapott, a perlekedők 10 garast fizettek részükre. 1818-ban a város igazgatásának átszervezése során a szenátust 12 főre bővítették, és feladatkörét kiterjesztették a város gazdaságának ellenőrzésére is. A szenátus állandósuló testületté vált: tagjait három évre választották, ülését meghatározott rend szerint, pénteki napokon tartotta.

18 Az 1826-os rendszabásban belső tanácsnak nevezett testületben az elölülő fő- és vicebírák mellett a 12 tanácsbelin kívüli tagok: a város fiscalisa, jegyzője, a két árvagyám, a perceptorok és a múlt bírói választások által bírói hivatalukból kilépett fő- és vicebírák mint tiszteletbeli szenátorok is segítették a munkát. A szenátorok közül hatnak ágostai evangélikusnak, kettőnek római, kettőnek görög katolikusnak és kettőnek reformátusnak kellett lenni •— arányosan képviselve a város társadalmát. Hivatali idejük is egyre nőtt, immár öt évig maradhattak választott tisztségükben. A tanács ettől kezdve főleg a földesúri bíráskodás jogát gyakorolta, operatív ügyekkel ritkán foglalkozott. 15 Hársfalvi, 1982. 32. 16 A gazdáikodószék munkájáról részletesebben lásd Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros gazdálkodását irányító tisztségviselők. Levéltári Szemle, 1996. 1. sz. 17 SZSZBML, V. A. 101/k. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai. Birtokváltozási jegyzőkönyvek. 78/78. No. 1676. 18 SZSZBML, V. A. 102/a. 2/82. 267. fol. 1818.