Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott… 1793–1837 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 23. (Nyíregyháza, 2001)

Nyíregyháza mezőváros határozatai (1793-1837)

4. Az ilyeténképp akár írás, akár pedig publicálás által előintettek (praemoneáltattak) tartoznak egy tizenöt napok alatt magukat a város bírái előtt bejelenteni, s elsöségbeli jussukat bebizonyítván, a megalkudott jószág árát azonnal és egyszerre lefizetni. Hogyha mindazonáltal a kívántató egész jószágnak árát azonnal egészen le nem fizethetnék, és az eladott jó kétségen kívül osztályos jószág, kérésükre a bírák még egyszer tizenöt napokat rendelnek annak lefizetésére, melyet, hogyha ekkor sem fizetnék le egészlen az elsőséggel bírók, ekkoron mind az ilyetén magukat bejelenteni elmulasztott személyek, elsőségben jussuktól végképpen elesnek, és már most az eladás a tanács eleibe terjesztetvén, hogyha azt semmi kifogás, példának okáért árvák, adósságok, elöbbeni lekötelezése a jószágnak s több effélék nem ellenzik, a vevő nevére általíródik. 5. Hogyha azonban írásbeli, személy szerint való praemonitio alkalmatosságával valamely elsőség jussával bíró személy megintetni elmulasztatott s elmellőztetett, az ilyeténnek az általírástól számítandó egy esztendő egy nap lefolyta előtt szabadságában vagyon elsőségi jussa bebizonyítása után az egész summa pénznek lefizetésével az eladott jószágot magához váltani. 6. Az ekképpen visszafizetett summát, hogyha az elöbbeni vevő akár személyes, akár pedig írásbeli megintéstől számítandó tizenöt napok alatt felvenni s a jószágot önként kibocsátani nem akarná, ezen esetben pénzének huszadrészét a város cassája részére elveszítvén, azon fekvő jószág az elsőség jussával bírónak azonnal resignáltatik. Kivévén azonban azon esetet, hogyha az osztályos atyafiság a kérdéses jószágra nézve kétséges, mely esetben ezen kérdésnek bírói elhatározásáig a vevő a birtokban, a pénz pedig sequestrumban hagyatik. Egyébiránt 7. az alattomos eladás-vevésnek nagyobb gátlására minden eladott fekvő jókban a vevő a beprothocollálás után két személyből álló kiküldöttség által bevezettetik. 8. Az elsöségbeli jussal bíróknak kijátszattatásukra hogyha valaki az öröklevélben több summát íratna és prothocolláltatna be, mintsem hogy valósággal a jószágért fizettetett, ezen esetben kisülvén és bebizonyítván az eladót vevőnek ebbeli ravaszsága, a birtokost nemcsak az atyafiak, szomszédok, de ezeken kívül akármely polgárok és akármikor is a jószág akkori folyó becsüárát lefizetvén, abból kivettethetik anélkül, hogy az időközben tett javításoknak árát visszakívánhatná. 9. Hogy pedig az eladásoknak-vevéseknek improthocolláltatásáról szóló sarkalatos rendszabás okvetetlen observáltasson, szükséges, hogy az azt általhágok azonnal megbüntettessenek. Ahonnan, hogyha valamely eladó, minekelőtte eladását bejelentette s improthocolláltatta, a vevőt az eladott fekvő jószágnak birtokába bocsátja, azonnal szabadságában áll az atyafiságnak, szomszédságnak, város közönségének vagy akármely polgárnak is (a 10. rendszabásban a 14. lapon bővebben előadott okoknál, ti. az egész város határának a polgárok által együttvéve közösen és in solidum lett kiváltása által az egész határnak is közkeresetü, közös voltánál s innen a polgároknak a fekvő javakhoz mások előtt eredő elsöségbeli jussánál fogva) hamarább vagy később az eladott s be nem prothocollált jószágnak rendes folyó árát a város cassájába lefizetni. Mely lefizetett summának fele része büntetésképpen a város cassájában elmarasztatik, a másik fele részével pedig a vevő a jószágnak önként való kibocsátása végett a bírák által megkínáltatik, melyet ha tizenöt napok alatt önként tenni nem akarna, öt a város bírái vagy maguk, vagy deputatusaik által annak birtokából kiüttetik, s a pénzt lefizető polgár annak birtokába helyeztetik, szabadságában lévén a kiüttetett vevőnek a cassában letartóztatott pénzének fele részét az eladótól visszakívánni. Hogyha pedig senki sem