László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)
Források 1848. III. - 1849. VII
Bécsi universitásnak lehet köszönni, hogy azon rendszer, melyet Metternich képviselt, hogy a szolgaság rendszere megdőlt. Ők vért ontottak a szabadságért, és azon küldöttség, mely a felírást Ő Felségének felvitte, Magyarország részére meghozta a független felelős ministeriumot. A többi következett, hogy ámbár zivataros, de eddig vérontás nélküli átalakulásunkat, a Király vért kímélő kegyelete és a korona örökös felvilágosodott buzgalma mellett, a Nádornak köszönhetjük, az igen Tisztelt Közgyűlés eddigi tudósításainkból, és a visszaszerzett szabad sajtó jelentéseiből haza tértünk előtt bőven megértette. Amit magunkkal hozunk törvényes úton megerősítve, mint törvényes tulajdonát e nemzetnek, íme itt e törvényczikkelyeket bemutatni szerencsénk van. Nem minden ez, mi az egész nemzet jövendőjét magában foglalná, hanem alapja jövő kifejlődésünknek, miket az Isteni gondviselés, és az események hatalma mellett azon erélyességnek köszönhetünk, mellyel a Tiszt. Közgyűlés — felemelkedve az események színvonalára — törekvéseinket pártolta. Nints egyéb hátra, mint a Tiszt. Közgyűlés figyelmét egy fontos körülményre felkérni, s ez következő: Európa népei a szabadságban egybe olvadtak. A szabad népek egymás ellen harczot nem folytathatnak, mert a szabadság győzedelmeinek gyümölcsei nem a csatatéren, és nem a meghódított népek rablánczaikról, hanem a magány tűzhely körül szedetnek. Hódítás csak a zsarnokok nyeresége, mert rabigába görbíti a népeket, azon egy úrnak kénye alá, kinek a hódító nép rabszolgaként hódol. És mi, hajdan védfala a kereszténységnek, legközelebbi szomszédai vagyunk az éjszaki óriásnak 97 . Talán azon rendeltetéssel, hogy valamint hajdan a Kelet hatalma hazánk határai között megtörött, úgy megtörjék jövőben az éjszak hatalma is. Ha a végzet határozata reánk nézve ez, fogadjuk el az Isteni gondviselésben vetett megnyugvással. Nem csak azért, mert nagyszerű, hanem azért is, mert Európa civilisait és szabad népeinek rokonérzetére ama nagy harczban számot tarthatunk, mely talán reánk várakozik. Ámde emlékezzünk meg arról is, hogy győznünk csak akkor lehet, hogy áldozatul esni csak akkor nem fogunk, ha nem elszigetelve állunk a viadalban. Magyarország a legközelebbi események által Európa civilisait és szabad népei között fontos helyet foglalt. Hogy ezen helyet kellően betöltse, egyetértésre van szüksége s egységre, mely által erős legyen, és rokonszenvre, mely által támogattassék. E rokonszenvet felgerjészté a szabadság érzete, táplálni és megerősíteni az érdekegység fogja legközelebb azon népekkel, melyeket a Pragmatica Sanctio 98 által a história s törvény öszvekötött. Távolabb pedig nemzetiségünk és önállásunk épségben tartása mellett azon fajjal, mely a civilisationak bölcsője, és mely a lőporban és könyvnyomtatásban a szellem leghatalmasbb fegyvereit találmányai közé számítja. Hazánk határai között sokféle nyelvű népek tanyáznak, de van egy alap, melyen ezeknek különböző nyelv érdekeit egyesíteni lehet. Ez az alkotmányos szabadság, mely a különböző nyelvű népfajokat a polgárzati közös nemzetiségben egymás között egyesítheti. Ez alapon egyek lehetünk az Adriai-tengerig. A polgárzat függetlenségének alapján pedig, ugyanazon egy uralkodó alatt egyesülhetünk a birodalom egységének eszméjében. Erőt egyesség ád. Egyenetlenség fel bontja a legerősebb országokat is. Isten világosítson fel bennünket, hogy egyesek és az egyesség által erősek lehessünk. Mi pedig — kik a Tiszt. Közgyűlés parancsából gyenge műszerek voltunk a gondviselés kezében, hivatásunk megszűnvén — azon megnyugvással lépünk vissza az engedelmes universitásnak = egyetemnek éjszaki óriásnak = Oroszországnak Pragmatica Sanctio = egyfelől a Habsburg-ház trónörökösödési jogát leányágra is érvényesítő, másfelől pedig Magyarország rendi különállását elismerő 1722-1723. évi I— III. törvény.
