László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)

Bevezetés

BEVEZETÉS E forráskötet elsősorban még eddig kiadatlan, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban őrzött dokumentumokat tartalmaz. Csak ott helyeztünk el néhány, már nyomtatásban is közkinccsé tett iratot, ahol az események egészének reális és sokoldalú bemutatása ezt szükségessé tette. Ilyen pl. Kossuth Lajos Szabolcs vármegyéhez írt egy-két levele. Az országos gyűjtemények ide vonatkozó részének közlése szétfeszítette volna e munka kereteit. Ezek szisztematikus publikálása egy újabb kötetet igényelne. A közölt anyag, létrehozóját tekintve, mégis sokrétű. Egyaránt szerepelnek benne az országos szervektől megyénkhez intézett leiratok, illetve a Szabolcsból ezekhez küldött jelentések helyben maradt fogalmazványai. Általában igyekeztünk mellőzni az országos terjesztésű körleveleket, utasításokat. Ezek közül csak azokat hagytuk a kötetben, amelyek valamilyen okból Szabolcs vármegyében különös aktualitással bírtak. Levéltárunk 1848/1849-es mezővárosi és községi anyaga elég szerény. Nyíregyháza az egyetlen település, ahol jelentős mennyiségű irat keletkezett. Sajnos az egyik legfontosabb forrás, a város Képviseleti Közgyűlésének jegyzőkönyve, itt is nagyon hiányos, mivel a bukás után a forradalom és szabadságharc eseményeivel foglalkozó bejegyzések túlnyomó részét olvashatatlanná tették. Ennek ellenére igyekeztünk Nyíregyháza 1848/1849-es irataiból is néhány, eddig még publikálatlan dokumentumot közzé tenni. A vármegyei szervek jegyzőkönyvei és egyéb irattípusai viszont szinte hiánytalanul rendelkezésünkre álltak. Ezért elsősorban e nagymennyiségű és gazdag anyagból állt össze e forrásgyűjtemény. Több eseményről csak a vármegyei jegyzőkönyvi bejegyzések, illetve az ott másolatban, esetleg kivonatosan közölt iratok tájékoztatnak, mert eredeti dokumentum nem maradt fenn róluk. Ez a tény különösen megnövelte értéküket, és elengedhetetlenné tette közlésüket. A jegyzőkönyvi keltezések az egy hétig is eltartó gyűléseknek csak a kezdetét jelölik. Ezért fordulhat az elő, hogy a napirendhez kapcsolódó irat esetleg 4-5 nappal későbbi időpontban íródott. A válogatásban elsőbbséget élveztek a forradalom és szabadságharc szorosan vett eseményein kívül: a vármegye és településeinek közigazgatása, igazságszolgáltatása, a kisember és az államigazgatás kapcsolata. Helyet kaptak benne még a társadalom egy-egy osztályát vagy rétegét képviselő hivatalnok, a kis- és középnemes, a lelkész, a tanító, a felszabadult úrbéres jobbágy és zsellér, a majorsági alkalmazottak, az iparos, a kereskedő, a köz-