László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)
Források 1848. III. - 1849. VII
ható. 600 példányoknak — a megyébeni kioszthatása végett —, megrendelése az elnök alispánra bízatik. Ugyanazon utasítás 2-ik szakaszának cl pontja értelmébe a május 4-iki Közgyűlésből a választási ügy vezérletére küldöttség lévén kirendelendő. Ezen utasítás szelleméhez képest, ezen Küldöttségnek alakítására nézve a .//. alatti javallat lesz előterjesztendő. A követi választók öszveírása is az f./ pontba közlött minta szerént, ezen küldöttségből kirendelendő választmányok által lesz eszközlendő. Ugyanazon utasítás 2-ik szakaszának d./ pontja értelmébe, hogy minden érdekek aránylagos képviselete eszközöltethessék, a XVI-ik T. Czikk 72 2-ik §-ának c./ pontja szerint megválasztandó állandó bizottmány megválasztásának könnyítésére a .///. alatti terv, mely szerént a rendes fizetéses hivatalnokok számát háromszorosan meghaladó 207 tag javalltatik, bemutatandó lesz. A törvényeknek helységenkénti kihirdetésébe a szolgabírók fognak eljárni, ' s ha az elnökség által megrendelendő 600 példányba a T. Czikkelyek május 7-éig meg nem érkeznének, legalább minden helység számára egy-egy példánynak másunnani beszerzéséről az elnökség gondoskodjon. Azért is a szolgabírók ezen kihirdetést 's kiosztást május 8-án fogják megkezdeni, 's szakaszaikba minden haladék nélkül a bevégzésig folytatni. Mely törvénykihirdetést a belügyministeri rendelet 4-ik és 5-ik §-ai következtébe magyarázatokkal is kísérni kelletvén. A közös teherviselésről szóló VIII-ik T. Czikket 73 érdeklőleg, ennek igazságáról a nem adózás igazságtalan kiváltságának fel nem tarthatásáróli magyarázatba csak egyedül nagyobb nemesi községekbe 's csak oly esetbe ereszkedjenek: ha netalán létező izgatók ellenébe a felvilágosítás győző erejét kellene használni. Mert e megyének több országgyűlésre a közteherviselés iránt adott utasításai már nagyobbrészt a nemesség meggyőződésébe is átmentek. A IX-ik 74 , X. 75 , XIII. 76 , XXII 77 T. Czikkeket érdeklőleg a volt jobbágyságnak meg fogják magyarázni, hogy az ország kincstári uradalmainak jövedelmeiből csak az úrbériség és azt pótló szerződések alapján szedett jövedelmekért fogván kármentesíteni a birtokosokat. Mind az ami úrbériség, meg fog becsültetni, ami pedig nem úrbériség, hanem majorsági telek vagy föld, azért valamint hogy az ország nem teszen eleget a földbirtokosoknak, úgy az olyakat ideiglenes szerződés mellett használókra a IX-ik T. Czikk jótékonysága ki nem terjeszkedik. A már rendbeszedett és tagosított helyeken Úriszék, Vármegyei Törvényszék és Helytartótanács — tehát az 1836-iki X-ik T. Czikkely által rendelt törvényes bíróságok ítélete által külön van választva az úrbériség, 's ez minden kérdésen felül már a IX-ik T. Czikk rendelete alá esik, 's a X-ik T. Czikkely 1-ső §-a szerént többé fel nem bontathatik. Még rendbe nem szedett helyeken pedig, hol az úrbériség a majorsági birtoktól különválasztva nincs, meg kell magyarázni, hogy nem elég a birtokosnak azt állítani, hogy az ő telke majorsági, a rajta lakónak nem elég azt állítani, hogy úrbéri, hanem valamint ez előtt — törvényes bíró határozta el mi légyen az úrbériség —, úgy ezentúl is bíróság fogja az úrbériséget meghatározni. Azzal a különbséggel, hogy az Úri Törvényhatóság a IX-ik T. Czikk 4-ik §-a szerént megszüntetvén. A rendbeszedés, 's annál fogva az úrbériség meghatározása és különválasztása tárgyába, az Úriszék helyett 72 XVI. tc. = A megyei hatóság edeiglenes gyakorlatáról. 73 VIII. tc. = A közös teherviselésről. Az 1847/1848-ik évi országgyűlési törvények egyike. 74 IX. tc. = Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről. Az 1847/1848-ik évi országgyűlési törvények egyike. 75 X. tc. = Az összesítésről, legelöelkülönözésről és faizásról. Az 1847/1848-ik évi országgyűlési törvények egyike. ™ XIII. tc. = A papi tized megszüntetéséről. Az 1847/1848-ik évi országgyűlési törvények egyike. 77 XXII. tc. = A nemzeti örseregről. Az 1847/1848-ik évi országgyűlési törvények egyike.
