László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)

Források 1848. III. - 1849. VII

szinte pusztai birtokunkra 88 forint 40 krajczár hadi, és 159 forint 36 krajczár házi, öszvesen 248 forint 16 krajczár; söt mindezen felül még Mihálydi helység által is a 3./. és 4./. alatti szerént, a helység közigazgatási költségeinek szinte fele vetetvén ki, 's követeltetvén tőlünk. Kenteiének vagyunk Szabolch megyének ezen reánk nézve felette sérelmes eljárását, a Tisztelt Pénzügyministeriurnnak orvoslás végett felterjeszteni. Következő okokat ajánlván a Tisztelt Ministerium figyelmébe. 1. Szabolch megye ezen követelt hadi 's házi adót oly pusztai birtokokra vetette ki, melyek részint mint a városnak eleitől fogva bírt örökjei, részint mint külső határt tevő 's azt kiegészítő részek Debreczennek sz. k. várossá történt emeltetése óta mind törvénykezési, mind különösen adózási tekintetben, annak törvényhatósága alá tartoztak 's tartoznak. 'S amelyekre, ha szinte a megyei lajstromból ki nem töröltettek vagy ismét bele hozattak is, mint a megye hatósága alá többé nem vonathatókra, Szabolch megye a régi törvényeken alapuló hatóságánál fogva adót éppen úgy nem vethetett, mint bármely szomszéd törvényhatóság határára. Nem vethet pedig annyival kevésbé mivel 2. Ezen puszták a régi rendszer szerénti országos kivetésnél nem a Szabolch megyei, hanem mindég a Debreczen városi adó alapjául tekintettek. És éppen ezen puszták haszonvétele tekintetéből vettetett Debreczen városra 41 porta, amint ez országgyülésileg nyíltan ki is mondatott. Minek következtében: 3. Jóllehet ezen puszták a megyei lajstromok szerént közadó tárgyai nem voltak, mindazáltal miután azok a polgárok által legeltetéssel és szántással használtattak, ezen czímek alatt a rajtok legelt barmokkal együtt adó alá vettettek, 's így közvetve mind a hadi, mind a házi adót viselték, 's viselik jelenleg is. De ezen hadi, és házi adót Szabolch vármegyének nem fizethetik, mert: 4. Debreczen város valamint az egész határán, úgy ezen pusztákon is rendes fizetéssel ellátott tisztviselőket tartott, 's tart jelenleg is. Az utakat és hidakat Szabolch megye minden segítsége nélkül készíttette, 's ezután sem fog e részben a megyei pénztárra költség vagy munkaszolgáltatás háramlani. A pusztákon legelő barmok egészségére a város ügyelt fel. 'S áltáljában véve nemtsak a rendőri, hanem a polgári magán, mint örökösödés osztály stb., valamint bűnfenyítő ügyekben és betáblázás által a maga törvényhatóságát mindenkor anynyira gyakorolta, hogy ezen puszták — több századokat meghaladó birtoklással — a város, vagyis az azt képező polgárok haszonvétel és közigazgatási rendszerébe egészen beleolvadtak, és valósággal városiakká is váltak. Ellenben: 5. Szabolch megyének ezen puszták eránti kérdéses törvényhatósági joga, különösen adó kivetési tekintetben soha sem lépett valósággal életbe. Mire az is elegendő bizonyság, hogy sem ezen pusztákon lakó feles számú cselédeket, sem a nem nemeseknek ugyanott legelő barmait soha adózás végett öszve nem íratta. Miket pedig ha azon puszták hatósága alattiak volnának, mind joga, mind kötelessége lesz vala öszveíratni. Ezek szerént tehát valamint egy részről világosan kitűnik az, hogy a Szabolch megye által megadóztatni kívánt puszták nem tartoznak azon hadiadózók, mint megyei nemesi birtokok sorába, melyek Szabolch vármegyének a nem kiváltságos lakosok által fizetett közigazgatásának jótékonyságát élvezték. (Anélkül, hogy annak költségei hordozásában eddig részt vettek volna, és amelyeknek most a közös teherviselés alapján hadi- és háziadó alá kell jönniök.) Hanem ellenkezőleg, a városnak határához tartozó oly terület, melytől mind a hadi-, mind a háziadó Debreczen város által folytonosan teljesíttetett. Úgy másrészről következik, hogyha azokra a Szabolch megyei adó is rávettetik, oly kettős adózás terhe nehezedik Debreczen város lakosaira, melyet azok végromlások nélkül nem viselhetnek. Ellenben Szabolch megyéről a reá országosan kivetett adónak egy része levétetvén, Debreczenre