László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)

Források 1848. III. - 1849. VII

és másnak mint országunk és apostoli királyunk részére való újonczozásnak ellene mondunk, és mindenkit attól eltiltunk, utasításunkba foglalt kérdőpontokat a kapitány eleibe terjesztettük. Nevezetesen: miért bujtogatják a határőrök a megye békés részét és ijesztgetik dúlással, ha Naszódra esküdni nem mennek! Miért bujtogatják az adómentességgel, holott ezen teljesíthetlen ígéretnek nemcsak az álladalomra, de magára az uralkodóra nézve is veszélyes következése lehet. És miért akarta a Teltsi kapitány a Setreven fegyveresen megtámadni a szacsali népet? Mire a kapitány ekképpen felelt: a katonaság részéről való bujtogatás nem áll, de az sem áll, hogy ijesztéssel vagy dúlás fenyegetésével erőltetnék a Naszódra való eskületételre megjelenni. Mert Urban alezredes úr, valahány előtte megjelent mindeniket megkérdi: jószántából akar-é az ausztriai császár zászlója alá esküdni és a császár számára katonát adni? Hogy pedig adómentességgel bujtogatná a naszódi kormány, az éppen valótlan. Mert maga is megismeri, hogy ennek rossz következései lehetnek, és utasításai is azt tartja, hogy a katona újonczállítás — a felesküdt helységekben — megakadályozásán felül sem politicai, sem törvényes dolgokban belé ne folyjon, sőt ezen tekintetben kötelessége is inteni a népet az illető felsőbbségnek való engedelmességre. Hogy pedig a Teltsi kapitány a Setreven fegyveres erővel át akart volna jönni, nem hiheti. Mert tudja, hogy erre utasítása nem volt, és az egész zavar onnan eredhetett, hogy a katonai kormány megtudván, hogy Mármaros részéről Cordont

204 húzott, és a katonai részről a Setrev alatt 30 emberből Cordont vont. És ha történt valami kihágás, ezt a közlegények tehették. Mi azon előadására, hogy az adómentesség részökről nem ígértetett, felhívtuk, hogy nyilatkoztassa ezt ki a szobába és tornáczon betolult nép előtt is. Mit a kapitány teljesített is azon bővebb felvilágosítással, hogy ezután a nemes és az úr is egyformán adó alá lesz vetve. Mely nyilatkozat a jelen volt népben nem kis figyelmet ébresztett. Ezeknek folytában kérdeztük továbbá, miért eskettetnek Naszódon a mi embereink az ausztriai császár részére, holott az ausztriai császár magyar király is. Igaz ugyan — monda a kapitány —-, hogy személyében egy, de miután Magyarország Ausztriától külön akar válni, szükség ezt megkülönböztetni. És ugyanazért — monda — ők, minthogy az Oláh nemzetnek a magyaroktól való nagy idegenségét tapasztalják — sőt Naszódra jönnek a katonai kormányt kérni, hogy szabadítsa őket meg a magyar királytól — az e nemzet által ajánlott újonczokat az ausztriai császár, nem pedig a magyar király ezredeiben akarják besoroltatni. És itt előadá, miképp Erdélybe eddig már 700 oláh falu esküdött fel az ausztriai császár hűségére. Továbbá folytatott beszédünk között azon előadására, hogy az Unió már nem áll, mert az Uniót sem az oláh, sem a szász nem pártolja. Azt kérdik ennek folytán, hogy ha az Unió nem áll, miért jöttek ők idegen földre újonczokat állítani? Mire azon puszta választ kaptuk, hogy ez mind felsőbb parancs következésébe kaptuk és történik. Nevezetesen megemlíti, miképp Urban alezredes úr most közelebb, Bécsben fenn lévén, onnan hozta ezen és más parancsokat. Kérdeztük továbbá: meddig fogja Borsát katonával megszállva tartani? Azon feleletet vettük, hogy ő ugyan holnap visszamegy, de a katonaság Borsán marad mindaddig, míg a szigeti őrnagy által — kinek ma levelet írt — a borsai nép pártfogása alá nem vétetik. Amit mint bizonyost hiszen, és mert most legközelebb érkezett katonai parancs szerint, minden katona egy föparancsolat alatt van és — valamint a ministerektöl nem, úgy a civilis juris dictiotol

205 is — semmitől semmit se fog a katona függni. Úgy hogy még az adó behajtására megkívántató katonai assistentia

206 is megtagadtatni rendeltetett. Kijelenti egyszersmind, mi szerént a felség az 1848. törvényeket megsemmisítette, mert tőle kicsikarva voltak. Említette, hogy a statarialis cordon, kordon = katonai vagy rendőri zárólánc, sorfal civilis juris dictio = polgári igazságszolgáltatás assistentia, asszisztencia = segédlet, közreműködés