László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)

Források 1848. III. - 1849. VII

A választmány azon esetre is, ha a megyéből kívánt számú önkéntesek ki nem állanának, eleve intézkedni szükségesnek ismervén. Mivel az egyedüli mód a sorshúzás, ez pedig hogy helyesen megtörténhessen, eleve a megyebeli nemzetőrök öszveírásának pontosságát igény­li. Eddigi öszveírásaink pedig azon okon, mert ministerelnöki rendeletnél fogva oly helye­ken, hol a nemzetőrség eszméje iránt idegenség mutatkozott, az öszveírás felfüggesztetett, teljesen bevégzetteknek nem tekintethetnek. Azért minden szolgabíróknak meghagyatik, hogy minden helységeikbe — az 1848-iki XXII-ik törvényczikkbe 175 meghatározott képes­ségek szerént — a nemzetőrök öszveírását folyó hó 21-éig, ezennel legszorosabb felelet terhe alatt kitűzött záros határideig teljesen úgy végezzék be, hogy a pótló öszveírás alkal­mával a túlterhelt családapáknak, és az ötven évet meghaladottaknak vélök egy kenyéren lévő, 20 évet meghaladott fiaik az öszveírásba behozassanak. 'S ezen eljárásuk ideje alatt, a felolvasott főispáni rendeletbe felhívott hadügyministeri kívánság szerént önkéntes kiindu­lásra vállalkozókat, a honpolgárokból minden különbség nélkül szerezni igyekezzenek. Az önkéntes vállalkozás buzdítására 's az illetők megnyugtatására ezennel elhatároztatván, hogy a kimozdulok családjára gondot viselni, gazdaságukat folytatni a hon maradók lesznek kötelesek, 's az ellenök folyó polgári keresetek az ideig, míg oda lesznek, felfüggeszttetnek. A közhivatalbeliek pedig haza jöttökkel ismét elébbi hivatalokat foglalják el. Díjaztatni pedig a felhívott XXII-ik t. czikk értelmébe az önkéntesen állott honvédekkel egyenlően fognak. Azon esetre pedig ha önkéntesek, kik — a fentebbi indokokból is — azon község­nek, melyhez tartoznak lesznek betudandók, elegendő számmal nem lennének, a sorshúzást majd annak idejébe, midőn a ministeri rendelet elérkezik, elnöki felhívásra úgy eszközöljék, hogy abból senki, ki 20 évestől 50-ig törvény által kijelelt képességgel bír, magát ki ne vonhassa, ' s kit a sors tanál, maga helyett mást ne állíttasson, hanem a haza iránti kötelessé­gét maga teljesítse. Minthogy pedig a sors olyanokat is érhetne, kik a hadiszolgálatra nem csak nem alkalmasok, hanem a többieknek is csak terhére lennének, az ilyeneknek elgyen­gült egészségük vagy testi hibájuk miatti felmenthetésére nézve Kállay Emánuel m. alispán­nak — mint ki magát, mint első önkéntest lelkesedésre buzdító szónoklata közt a közönség­nek bemutatta — elnöksége alatt, Lengyel Miklós, Ferenczy Alajos, Sulyok Dániel és főor­vos Constantin Mihály úgy és oly hatósággal küldetnek ki, hogy az ilyes tehetetleneket és alkalmatlanokat ha hozzájok folyamodnának, minden hét első napján N. Kallóba tartandó ülésökbe magok eleibe állítván vizsgálják meg. És az olyanokat, kiket hadiszolgálatra nyo­morékság vagy egészségtelenség miatt alkalmatlanoknak tanálandanak, a sorshúzástól és kiindulástól felmenthessék. Eredeti jkv.-i tisztázat.—SZSZBML. IV. B. 102. 1. köt. 1848. VIII. 7. kb.jkv. 652. sz. 181/b. Nagykálló, 1848. augusztus 8. Tisztelt Főispán Úr! Folyó hó 22-ről kelt hivatalos rendelete folytán, bár a hadi ministériel még ezideig semmi intézkedés nem érkezett, a szegedi táborba menésre 1500 vagy legalább 1000 egyé­neknek, a nemzetőrségből önkéntes ajánlkozás útján kiállítását rögtön munkába vevém. 'S fájdalommal kell jelentenem, hogy Szabolcsban a haza megmentésére óhajtás van ugyan elég, de buzgóság nincs. Mert a szolgabírók jelentése szerint alig akadt 100 egyén, kik ma­gokat önkéntesen felajánlják. Készebbek levén a helységek majdan illetőségeket fogadot­175 1848: XXII. tc. = A nemzeti őrseregről

Next

/
Oldalképek
Tartalom