László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)
Források 1848. III. - 1849. VII
E rendeletet törvénytelen önkénynek tartom: 1- ör Mert a ministeri rendelet minden egyes polgárokat szabad adakozásra rendelte felszólíttatni, nem pedig egyes polgárok erszényeire mások által tétetni az ajánlatokat. 2- or Mert a választmánynak több joga nincs, mint az összes megyei közgyűlésnek. Pedig az efféle törvénytelen adakoztatásokra soha a megyének sem volt törvényes joga. 3- or Mert a szóper körét kijeleli a törvény, és ezt világos adósságokra szorítja. Az efféle kivetések pedig nem valóságos adósságok, és így szóper útjára nem tartozik. A választmánynak pedig joga nincs a törvényt kiterjeszteni, és határozatilag a bírót nem törvényen alapuló ítélethozásra kényszeríteni. 4- er Mert igazságtalan hogy az, ki 40 holdnál kevesebbet bír, és ki a legközelebbi törvényrendeletek által nyert, szabadon ajánlhasson. Meg más nagyobb mennyiségű birtokos, ki jövedelmének nagy részét elvesztette, most újabban aránytalanul terheltessék, midőn e jelen időben birtokának müveltetése teher inkább, 's túlságos költségbe kerül. 5- ör Mert az 1848-ik 9. t. cz 1 . szelleme a birtokost minden megkárosítástól óvni igyekszik, és így méltatlan, hogy az ily időközti önkény szabta határozatok által a birtokosok birtokaitól megfosztassanak. Mindezek tekintetéből petneházi és iklódi birtokaimra kivetett 124 vft.-ot 4 xr.-t meg nem fizettem, ezért szóperbe idéztettem. ' S bár a bíróságnak a fentebb elősorolt okaimat előterjesztettem, mégis reám az ./. alatti elmarasztaló ítélet hozatván. A legrögtönösebb végrehajtás rendeltetett el, és alapja ezen ítéletnek: "mert a Megyei Bizottmány a kivetett mennyiségeket szóper útján rendelte bevétetni", és így a bírói ítélet is, mely eddig szabad, független és csak törvényes alapon állhatott, mint végzésen alapul, és találkozik a mai korban bíró, ki azért ítél így és nem másképp, mert a Megyei Választmány azt parancsolta, hogy így ítéljen és nem másképp. Az efféle önkény és igazságtalanság nem lehet, hogy a legnyugodtabb kebel békéjét is fel ne háborítsák, és nyugtalanságot ne idézzenek elő ott, hol eddig a békés türelem meghonosult. Ezért teljes tisztelettel kérem Önt, hogy az idemellékelt törvénytelen ítéletet megsemmisítvén, annak terhe alól engem felmenteni, és egyszersmind Szabolcs Megye Választmányát oda utasítani hogy kegyeskedjen a ministeri rendelet szoros tartalmát szeme előtt tartva, az efféle törvénytelen, önkényszabta kivetésektől álljon el. Nehogy a különben is szétterjedő elégedetlenséget efféle törvénytelen végrehajtások 's foglalások által nevelje akkor, midőn a közcsendet fenntartani 's a megelégedést eszközölni fő kötelessége. Teljes tisztelettel maradván Igazságügyi Minister Úrnak T. Kenézenjúlius 22-ik 1848. Szolgálója Eördögh Magdolna Drevenyák Ferenc neje mk. Hátirat: 5289/Ig. Érk. aug. 1/1848. Igazságügyi Minister Deák Ferenc Úrhoz folyamodása Eördögh Magdolnának, melyben a bent leírt, 's ellene hozott törvénytelen ítéletnek megsemmisítését kéri elrendeltetni. 2624/Ig. A törvényes kellékek megtartásával hozott ítélet fel nem oldathatván, folyamodó kérelmének ezúton hely nem adatik ugyan, azonban lehető sérelmeinek orvoslása végett, a kérdéses pernek birtokon kívül leendő fellebb vitele megengedtetik. Költ Szegeden Júl. 19. 1849. Igazságügyi minister Vukovics Sebő mk. Eredeti beadvány. —SZSZBML. IV. B. 106. 6. tétel, sz. nélkül, 1848. VIII. 1. IX. tc. = Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről. Az 1847/1848-ik évi országgyűlési törvények egyike. .
