László Géza: Szabolcs vármegye 1848/49-ben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 22. (Nyíregyháza, 2000)

Források 1848. III. - 1849. VII

136/e. Keltezés nélkül [1848. június 19. előttj Tisztelt Bizottmány! Az úrbéri felszabadítási törvény

146 által a birtokos legnagyobb segítségtül véletlen megfosztatván, azon erőre szoríttatott, melyet magának béres cselédje, és szerződések mellett kiadott majorsági telkek és földek által összegyüjthetett. A cseléderő csekély pótlás lett magában, mert a törvény bennünket akkor lepvén meg, mikor a cseléd szegődésének ideje már régen elmúlt. Minden reményünk a szerződéses erőnél állott meg, de ezen remény is teljesedetlen marad, mert a megye népe egymástól a törvénynek ferde elmagyarázását eltanulván, és azt híven és szorgalmatosan tovább terjesztvén, miután a bélteki, gelsei, és semjényi embereim ezen makacskodástól elragadtatva szerződéses munkáit hasonlóul nyíltan, és állhatatosan meg tagadják. A törvény rendeleténél fogva pedig erőm nincsen, hogy őket arra kényszeríthetném. És miután a nyári munka legnagyobb heviben rajtunk van, és én azt törvény szünte erő hiánya miatt meg nem tehetem, elegendő napszámosokat pedig drága pénzen sem szerezhetek, a Tisztelt Bizottmányhoz kérelemmel járulok avégett: Hogy erőteljesen fellépni, és a pócsi hathatós intézkedésnek jótékony eredményét szem előtt tartva oly módot feltalálni méltóztassék, hogy a népünk nem a törvény értelmét — mely igen is világos — felfogja, hanem a rossz lelkű bujtogatóktól, kik azt makacskodásra és állhatatos ellenszegülésre ingerlik, megmenekedve tegyék azt, mire szabad szerződések szerint kötelezvék, és mitől őket a törvény ez ideig fel nem mentette. Az elfizetett napszámokért pedig, menyiben azokkal ezen szerződéses embereim tartoztak, illendő beszámítás mellett nékem tökéletes kármentesítés kiszolgáltassék. Gróf Dessewffy Kálmán Hátirat: Jún. 19/848.; 26. Zabolch megye bizottmányi gyűlése eleibe terjesztett panasza és kérelme a bent írtnak. Gróf Dessewffy Kálmán embereinek engedetlenséget panaszolván, őket szerződéses, nem úrbéri munkák teljesítésére szoríttatni kéri. Eredeti beadvány. — SZSZBML. IV. B. 102. 48. cs. 799. db. 1848. 136/f. Keltezés nélkül [1848. június 19. előttj Tisztelt Bizottmány! Bár ugyan mi reánk, birtokosokra súlyosabb csapás nem eshetett annál, hogy a tavaszmunka beálltakor a törvény tőlünk az úrbéri erőt véletlen elvette, de mégis csendesen tűrtük a csapást. Mert hiszen népünknek nagy része az által szabaddá lett, mi a hon boldogítására és erősbítésére nézve szükségesnek elismertetett, meglehetős erőt tudván azon napszámokban, melyeket szabad szerződés útján majorsági földeinkért követelhettünk. De most a dolog másképp mutatkozik, mert egy helység embere a másik helységbelit bujtogatja, és egymásra költsönösen hivatkozva ezen szerződéses munkákat is törvény által eltörölteknek lenni hiszi, vagy hinni magát tetteti. 'S így azon szomorú jelenet fog elő idéztetni, hogy a birtokos drága készpénzért sem kaphatván elegendő napszámost, sok tavasz vetés munkálatlan földbe vész, és az alig távozni kezdett közínség újabban előterem. úrbéri felszabadítási törvény = 1848. évi IX. törvénycikk