Kujbusné Mecsei Éva: Szabolcs vármegye címeres pecsétje 1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 19. (Nyíregyháza, 2000)
Szabolcs vármegye pecsétjei A hitelesség igazolására már az ókortól használtak pecsétet. A pecsét (sigillmn) szilárd anyagba vésett ábrázolás, illetve írás lenyomata, amely általában két részből áll: a tulajdonos címerét ábrázoló pecsétképből, valamint a tulajdonos nevét és címét tartalmazó köriratból. A pecsét anyaga sokféle színű lehetett attól függően, hogy a viaszhoz fehér szurkot, terpentint, lenmagolajat vagy vajat kevertek. Előfordul természetes színű, azaz sárgás, valamint vörös, fekete és kék viaszra nyomott pecsét is. Megpecsételés alkalmával a pecsétnyomót puha, később megkeményedő anyagra (fémre, viaszra) nyomták. 1 Magyar or szagon már István király idejében megjelent a pecsétek egyik fajtája: az idézőpecsét, Péter uralkodása alatt pedig a hitelesítő pecsét. A XIII. századtól hiteles pecsétje lett a vidéki írásbeliség központjainak, a hiteles helyként működő káptalanoknak és konventeknek is, amelyek főleg magánszemélyek egymás közötti ügyleteiről állítottak ki oklevelet. A XIV századra az egyháziak mellett a világi hatóságoknak is volt már hitelesítő pecsétje, sőt lassan megindult a világi személyek pecséthasználata is. Minthogy ez idő tájt csak a zalai szervienseknek, Fogaras vidékének, 1490-től Htmyad, 1498-tól pedig Somogy megyének volt pecsétje, a vármegyékben keletkezett iratokat az ispánok és szolgabírák magánpecsétjeivel hitelesíi ették. Bár az 1550. évi LXII. te. elrendelte, hogy "minden vármegyének legyen pecsétje, anzeiget az alispánok és szolgabírák meg esküdttársak pecsétéi alatt szekrényben kell tartani" 2 , ekkor csak néhány váraiegye (Hont, Nyitra, Zemplén, Zala, Sopron, Heves) kapott címereslevelet, és vésette thetett annak alapján címeres pecsétet. 3 1 Szeretnék köszönetet mondani dr. Balogh Istvánnak, aki e rövid áttekintés elkészítéséhez felhasznált latin nyelvű forrásokat lefordította, és tanácsaival, útmutatásaival segített megismerni a megyei pecsét kialakulásának és változásának történetét. 2 Magyar Törvénytár. 1526-1608. évi törvényezikkek. Bp.. 1899. 291. 3 Odor Imre: Baranya vármegye címer-pecsétjének évszázados viszontagságai. Baranya. 1988. 1-2. sz. 36.
