Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
III. GAZDÁLKODÁS 1. Az időjárás hatása a mezőgazdasági termelésre az 1840-es évek első felében (Tudósítások a Magyar Gazdából) Szatmár megye, 1841. október l-jén. Megyénk egyáltalában sovány tennéssel nem dicsekszik, hanem arról panaszkodik. Homokos része megyénknek még legbővebb aratást adott, de mégis sokan panaszkodnak, hogy nem eresztett nyomtatáskor 49 várakozások szerint. Fekete s víztől ment tájai a rekkenő forróság miatt kisültek, s így őszi és tavaszi gabonaneműnk a középszerűségen is alól van. Fekete, de vízjárós földjeinket a tavaszi áradások rontották el, igen sok helyen az őszi vetést tavaszival s kölessel váltották fel, de ez is a nagy forróság miatt csak félig-meddig sikerült. A Szatmár megyei híres szilvatermést a hernyó kora tavasszal megsemmisítette, kivévén Nagybánya környékét, hol bő szilva- és gyümölcstennést mondanak. A méhészet sem sikerült az idén úgy, mint máskor; a szipoly 50 nagy pusztítást tett bennök. Ez esztendő mindenesetre megyénkre nézve aggasztó kezd lenni. Az őszi vetés szárazban, de igen jó szántásba esik, mert a föld hamuvá égett. A szüret október 4-én kezdődik, de derekasan csak 13-án áll be; szőlőtermésünk volna, de pár hét óta a legszebb fürtök rothadásba indultak, mi mindenesetre a rendkívüli időjárásnak következése. Itt szeptember 20-2l-e éjszakáján nagy dér volt, mi burgonya s más zöldebb levelű növényinket leforrázá. Burgonyához vékony a reménység; kevés s apró, ami termett is. Egyáltalában a csillagok nem tudom mit mondanak, de a föld ez évben ugyan rosszul viselte magát. (Nagy Elek) * Józsefháza, 1845. augusztus 8. E megyében a három fordulatú gazdálkodás ősi szokás szerint gyakoroltatik. Itt az ugar míg fel nem szántatik legelőül szolgál szarvasmarhának, lónak, juhnak, kecskének, sertésnek, felszántván az ugarföldek, a legelő is nagyot csonkul. Ekkor a marha posványos erdőkbe szorul, hol közönségesen megmételyesedik nedves években, s a gazdának legnagyobb kárával a rossz telelés után tavasz felé jó nagy része eldöglik. E métely ellen igen egyszerű gyógyszer a lúggali itatás, miről legközelebb említést teszek. Az aratást megkezdtük július 15-én, búzáink szép reménnyel bíztatnak, ha az idő ennek letakarításához kedvezend. Az egész nyároni sok esőzések miatt annyira elhatalmasodott a vadlencse, vadborsó s egyéb dudva az őszi életek közt, hogy kaszával kevés helyen lehet dolgozni, csak sarlóval, mi igen késedelmes munka. nyomtatás: a gabonaszemeknek a kalászból lóval történő kitapostatása szipoly: a gabonafélék nagy kártevője, a cserebogárnál kisebb sárgásbarna, szőrös bogár
