Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
15. Sertésvész (1896) 4 " Az állategészségügy állása - bár az 1888. VII. törvénycikk 24. §-ában felsorolt állati betegségek közül járványszerüen csak kevés községben, csupán a sertésorbánc, száj- és körömfájás betegség uralkodott, a többi betegségnek pedig csak szórványos esetei fordultak elő - az elmúlt félévben határozottan kedvezőtlen volt. Ugyanis a sertésvész, mely vármegyénk Dadái alsó és Nagykállói járásában még az 1895. év második felében fellépett, dacára annak, hogy a betegség helyhez kötése érdekében a vármegyei ebadóalap lényeges feláldozása mellett, és a tekintetes törvényhatóság beleegyezésével minden lehetőt megtettem, a vármegye többi járására is átterjedt, s ezen lefolyt félév alatt összesen 56 község lett megfertőzve. Eltekintve a gazdaközönséget a sertésállományában ért nagymérvű veszteség által okozott kártól, s a védekezés folytán származó költségek viselése folytán minden egyes adófizető polgárra nehezedő tehertől, még súlyosabbá tette és teszi azon körülmény, hogy nemcsak fertőzött, de az azokkal szomszédos községeknek is zár alá vétele, illetve a sertéskiviteli tilalom felállítása által még a sertések értékesítése, s az első hónapokban foganatba venni rendelt istállózások által azok eltartása is a legnagyobb nehézségekbe ütközött, s nagy költséget, fáradságot és utánjárást igényelt, míg felterjesztésem következtében e helyzeten a földművelésügyi miniszter úr által a sertések közlegelőre való kihajtásának némi korlátozások mellett való engedélyezésével, és a sertésszállítási engedélyek megadásának a törvényhatóság hatáskörébe való utalása által némileg segítve nem lett. Nagy csapás volt a gazdaközönségre nézve a sertésvásároknak nemcsak ezen, de a szomszéd megyékben való beállítása is, amennyiben az eladások úgyszólván kényszereladásoknak voltak tekintendők, s a budapesti-ferencvárosi, vagy egyes nagyobb fertőzött községekből sertésszállításra engedélyt nyert szalámigyárosok részére történt eladások is, amely helyek és módok egyedül álltak nyitva a fertőzött és ezzel szomszédos községek sertésállományának értékesítésére, hasonló jellegűek voltak. A bécsi szabad vásárokról pedig teljesen kitiltva levénk, s oda csak kivételes esetekben engedélyeztetett, s csakis 120 kg élősúllyal bíró sertéseknek szállítása. A sertésvész ezen jelentésem megtételének idején már csaknem az egész vármegyére kiterjedt, úgyhogy alig van község, mely zár vagy forgalmi korlátozás alatt ne állana, s amennyiben a rendelkezésemre álló, bár még hézagos adatok szerint e vármegye területén ez ideig is 27 328 darab sertés hullott el. De az adatok nem teljes voltát s azon körülményt tekintve, hogy az elhullások igen sok helyről nem is jelenttettek be, a veszteség azt hiszem a 30 000-t jóval meghaladja, s tekintve, hogy a gazdaközönség állományának elpusztulásától félve annak legnagyobb részén túladni igyekezett, elmondható, hogy a vánnegye területén a sertéslétszám a lehető legcsekélyebbre apadt. A sertésvész, sertéspestis fertőző betegség, amelyet Amerikából 1862 körül hurcoltak be Európába, és itt erősen elterjedt. Magyarországon először 1895-ben lépett fel, és évről évre több százezer sertés elhullását okozta.
