Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

folyásai alatt is megyénkben soha többé nem történt földrengések által okoztatott, úgy­hogy megyei végzés következésében építő- és kömívesmesterek által lelkiismeretesen tétetett becsű szerint a felül legközelebb előszámlált 16 helységeinkben és Nagykároly mezővárosunkban csak épületeinkben is adózóink részéről összesen 78 240, eklézsiáink részéről 118 525, az uraságok részéről 77 656 ezüstforintokra felrúgnak. Lelkierőbeli veszteségünk pedig számíthatatlan értékűek!!! 8. Susztek Sámuel nyíregyházi tanító feljegyzése az 1834. évi földmozgásról Október 15-én, Terézia napján reggeli 8 óra előtt egy hallatlan földindulás volt Nyír­egyházán, úgyhogy a házak falai mind öszverepedeztek, a padlásokról, kivált a stukatú­rokról : ' , a tapasztás és meszelés mind lehullt, minthogy a falaktól egészen elváltak a stu­katúrok. És ez történt azon oskola házával is, amelyben én laktam. Az ágostai vallást kö­vetők templomában is igen sok kárt okozott, minthogy a bolthajtások mind öszvehasa­doztak, kivált az orgona felett, s azért a kövek és téglák eső módjára hulltak le a boltozat­ról, de senkit se sértettek meg az emberek közül, kik éppen akkor bent voltak a reggeli könyörgésen, mert mindnyájan kiszaladtak a templomból. De magam is beteg lévén még feküdtem, és addig, míg csak zúgott, nem sokat gondoltam vele, hanem mikor a falakról és a padlásról a vakolás kezdett hullni, akkor bár beteg, mégis úgy ugrottam le az ágyról, mint a legegészségesebb, és oly sietséggel szaladtam ki az udvarra, hogy észre sem vet­tem, és azután csudálkoztam azon, mily hirtelen változott a nagy gyengeségem oly nagy erővé. Sőt pedig, amint észrevettük, ezen földindulás dél és napkelet közti tájékról [jött], mert a falaknak többnyire csak a dél és napkelet közti és észak s napnyugot közti részei repedeztek meg. A kémények is dél és észak felé hullottak. S ez a rettentő és rémisztő földindulás okozta azt, hogy mindjárt utána, azaz október 17-én az igen óhajtott és mindenektől várt szép eső esett, minekelőtte csak augusztus 21­én esett volna. S azért már oly nagy volt a szárazság, hogy a kutak, patakok és körülöt­tünk csaknem minden tavak kiszáradtak. Azon alkalmatossággal oly villámlás és mennydörgés is volt, amilyet a legforróbb nyárban sem látni és hallani. 9. Jégeső Cseke határában 1843-ban Június 20. Néhány nappal ezelőtt ismét új félelem és aggodalom ért bennünket. A falu­beliek már a földrengéskor is mindenféle rosszat jósoltak, meg kellett azon hitben erő­södniek, hogy a földrengés valami rossznak előzője. Olyan nagy jégeső hullott egy dél­után e napokban, milyenre itt kevesen emlékeznek. Én nem tudtam volna hinni, hogy oly darab jegek eshessenek, mert az apróbbak is voltak oly nagyok, mint egy dió; hogy bár stukatúr: falra, mennyezetre erősített, bevakolt nádréteg

Next

/
Oldalképek
Tartalom