Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
b. Kölcsey Antónia (1838) 1838. november 22. Szinte minden felől vízzel vagyunk körülvéve, nagy esőzések után Tiszánk annyira megáradt, hogy az egész határt elborítá, s a faluba is bejött. Ablakainkból nézve sajátságos, s ezért érdekes alakot vőn a vidék. Zuhogva halad udvarunk előtt a víz, keresztül rajta híd, melynek csak igen kevéssé látszanak lábai, messze, igen messze csak vízözönt láthatni, melyből fák, bokrok és sövények tűnnek fel, néhány házak, melyek épp a víz szélin vágynak, kívül esnek ugyan a vízből, de falaikat verdesi a hab. Egy kis hajó hasítja a víztükört, s utána nyúlik hosszan árnyéka, s a tájt most növekedő kis hold havas felhőkben bujkálva világítja. c. Petőfi Sándor (1847) Nagybánya, 1847. május 25. Füzesabonyból, hol a múlt éjet töltém, egy nap alatt értünk ide Debrecenbe. Napkeltekor már Poroszlón voltunk, melyet a Tisza különösen kedvel, mert gyakran kilátogat hozzá, nem restelli a nagy utat. Most is ott tisztelkedik. A fogadótól jobbra-balra tengert láttunk, melyben nyakig úsznak a fák, mint valami szerencsétlen hajótörést szenvedők. A víz közepén nyúlik végig, mint a magyar nadrágon a zsinór, az a nevezetes töltés, melynek oly sok ló köszönheti már, hogy e siralomvölgyéből Ábrahám keblébe jutott. Hosszassága egész félórányi ugyan, de jó időben négylovas kocsi — nyolc ökör segítségével — egy nap alatt is megjárja. Száraz időben az a szép tulajdonsága van, hogy odavarázsolja az Alföldre a Kárpátok táját, olyan hegyek és völgyek keletkeznek rajta. E tekintetből jónak láttam leszállni a gyorsszekérről 2 ", s gyalog zarándokolni át a töltésen, hogy a feldőlés ellen biztosítsam magamat, mert én fejemmel szerzem ugyan kenyeremet, de azért nyakamat sem imádom kevésbé, mint fejemet. A gyorsszekérnél egy óranegyeddel elébb értem a Tisza hídjához, s ezalatt gyönyörködve néztem jobbra-balra a tájat, mely a kiöntés által hasonlíthat Amerika őserdeihez regényességben. És az az átkozott szabályozás majd mind e regényességnek véget fog vetni; lesz rend és prózaiság. Bizony nem szeretnék mostanában a Tiszának lenni. Szegény Tisza eddig kénye-kedve szerint kalandozta be a világot, mint valami féktelen szilaj csikó; most pedig zablát vetnek szájába, hámba fogják s ballaghat majd szépen a kerékvágásban. így teszi az élet a lángészt filiszterré [nyárspolgárrá]! d. Jókai Mór (1891) Ilyen a Tisza, amikor csendes jókedve van, de mikor haragszik! Elmondtuk a szabályozás hány kilométerrel rövidítette meg a kígyózó folyását, mennyi erős gáttal szorította gyorsszekér, gyorsparaszt: a falusi fuvarosok a gyors, könnyű, de kényelmetlen szekereiken az utazónak a leggyorsabb célba érést biztosították
