Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
Ezen kis helység a Szamos töviben fekszik, délnyugatra pedig az Ecsedi-lápság körül követi, örökös vizek közt lebeg. Ezen vizek igen gyakran egész határjokat elborítják, melyet a Tiszáról feltolakodó vizek is nevelnek. A terméseket ezek igen bizonytalanná teszik. Azonban a marhájokban is a mételytorzsa és a pók, mely nagy sokaságban megjelenik, minden harmadik esztendőben nagy pusztítást okoznak. (Györtelek) * Fekszik Nagyar helysége a Tisza és Túr folyó vizeinek félszigetében, éppen a Túrnak a Tiszába való szakadásánál, erdő és gaz között, egyenes térföldön. Szántóföldje sárga acélos agyag, felette nehéz mívelésü, mely a napsugaraitól sem oszlik meg és kevéssé termékeny. Rétjei lapályban, vadvizes helyeken feküsznek, soványok és csak árva kákát ls és harmatkását 19 termelnek. Határja a Tisza, Túr és Szamos folyók vizei árjainak annyira ki vagyon téve, hogy a közönséges árvíz idején a határból itt egy talpalatnyi föld sem marad szárazon. Ezen hely a Szatmár vármegyei legnevezetesebb vízfészkek közé tartozik, minden árvíz, ami a Szamos kanyargásai szerént számítván ezen helységtől nyolc mérföldnyi távolságra a Szamos ágyából kiömlik, a Cser, Turtz, Szenke, Szilágy és Csomota patakán ezen helységnek határán keresztülfoly, annak minden vetéseit semmivé teszi, és sokszor némely lakosokat lakóhelyeikből is kikergeti. (Nagyar) * Ezen helység sík földön, éppen a Szamos partján fekszik, a töltésen belől való részit a határának a Szamos vize rendszerint minden esztendőben megfutja, sőt amikor kiszakaszt, a szántóföldjeiket is nagyon rongálja, melyeknek azonban a Bükk hegyekből csak közelről eredő Balkány folyója még többször ártalmakra vagyon. Sok károkat okoz a Szamos áradása, mely a rétjeiket eliszapolja, és áradáskor gyakran megesik itt, hogy hajóról aratják a lakosok gabonájukat. Nagy esőzésekben pedig a Balkány vize a szántóföldjeiket megnyomja vizével, ebből a vizenyősségből ered, hogy a marháj okban rendszerint minden harmadik esztendőben a métely nagy pusztításokat okoz. (Dobrácsapáti) 18 káka: a sásfélékhez tartozik, vizes, mocsaras területeken gyakran tömegesen fordul elő 19 harmatkása, harmatfü: a pázsitfűfélékhez tartozó, vizek mentén termő, takarmánynak jól használható növény
