Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

sót

13 értéktelenné tették a szódagyárak; tapló

14

, pipaszár nem kell már annyira, mert mindenki szivart szív, s az erdőtörvény tiltja a kéreghántást. A fiúk sem folytathatják a pákászmcsterséget; gyerekkorukban tanyai iskolába kell járniuk s geográfiát tanulni; legénykorukban besorozzák katonának, s ha egyszer „virtikli" [tényleges] lett, nem kívánkozik vissza többet a puszta szigetre disznókat őrizni. De maga az a hajdan híres szalontai veresszőrü sertésfaj is egészen eltűnt. Rájöttek, hogy két év alatt fejlődik ki annyira, mint a feketeszőrü vagy szőke mangalica egy év alatt, s a jót megölte a jobb. Csakhogy ennek már ól kell, meg etetővályú. A híres szalontai sertésfajt most már csak a kisbéri állami birtokon tenyésztik ritkaságképpen. A szegénylegényeknek is letelt a világa, mikor a jámbor pandúr helyett a keményszívű csendőr vigyáz a más kezére. Az illavai és szamosújvári állami fegyházakban dolgozni tanítják a kalandor betyárt, s ezáltal a rabló-romantika elvesztette a varázsát, s a „puszta" nem puszta többé. Ezek a hajdan oly érdekes alakjai a Tisza vidékének bizony végképp elmúltak már; sőt még a különlegességeknek a legbecsülendőbb osztálya is fogyófélben van: a tiszai tutajosoké. A kincstár vasúton szállítja Máramarosból a sót s földolgozott épületfát is, így óhajtja gyorsabban végcéljához juttatni. A tutajosok nagy része elszegődik a tiszai gabonás hajókra csajkásnak

15

. így alakul át a tájjal együtt a nép! 2. íiszai halászok (1853) sziksó: szikes talajon kikristályosodó lúgos hatású anyag, amelyet főleg a szappan- és üveggyártásban használtak 14 A taplógomba húsos, szíjas anyagát tűzgyújtásra használták. 1:1 sajka (csajka): nagyobb, könnyű csónak