Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
Ajaj I. A TÁJ 1. Jelentés a tekintetes nemes Szabolcs vármegye rajzolatjáról, az egész vármegyében levő helységekről, pusztákról és mocsáros helyek mennyiségéről (1826) Ezen tekintetes nemes Szabolcs vármegye kiterjedése öszvességgel tészen 115 négyzetmérföldet. Fekvése ennek olyan, amint a Sexty úr 1 által készült kisebb mappából [térképből] is látszik, hogy hasonló hozzá az egész országban nincs, amennyiben a Tisza folyó vize az egész hosszúságában hol egy, de sok helyen mind a két oldalról is ennek partjait mossa - úgyhogy ezen Tisza vizének az egész vármegyén keresztül levő görbe útja tészen öszvességgel 48 egész és 1/4 mérföldet 2 . Ezen Tisza vize kiömléseinek következései, annálfogva azon számtalan vizes, mocsáros és állandó víz alatt lévő nagy tavak és helyek öszvességgel 231 187 holdat vagy 17 és 1/3 négyzetmérföldnyi helyet szüntelen víz alatt tartanak és használhatatlanná tesznek. Kimaradtak pedig még innen azon több mocsáros helyek, melyek minden határon számosan vágynak, de kisebbségek miatt egy ilyen generális mappába be nem tevődhettek, de még félannyi mennyiségűeknek bizonyosan tevődhetnek. Számlál ezen nemes vármegye 146 helységeket, 56 nagyobb és kisebb pusztákat, melyek öszvességgel 314 554 holdat tesznek. De ezek közül is Debrecen városa és a hajdúvárosok többet bírnak felénél, nevezetesen Debrecen városa földesúri jussal bír öszvességgel 126 240, a hajdúvárosok hasonlóul 39 194 holdat, öszvességgel a kettő 165 430 holdat. A nemes vármegye birtoka alatt pedig nem marad több 149 124 holdnál. Földje minémüsége ezen nemes vármegyének nagyobbrészént sivatag, folyó homok, melyek különösen a nemes vármegye mappájában ki nem lévén téve, de kitenni azokat tökéletesen nem is lehetvén: szorosan azoknak mennyiségét feltenni nem lehetett, de a köztapasztalásból tudni való, hogy a mocsárok mennyiségét sokkal felülhaladja. A tekintetes nemes vármegye nagy mappájából kiszámította és kiírta május 16-án, 1826. Szabó Mihály tekintetes nemes Szabolcs vármegye nótáriusa [jegyzője] 2. Fényes Elek 3 Szatmár megyéről (1847) Szatmár, akár termékenységit s a nyers termékek különféleségit, akár természeti szépségit tekintjük, mindenesetre Magyarországnak leggazdagabb s legszebb vánnegyéi közt foglal helyet. Nyugati részén, az úgynevezett Nyírségen az unalmas rónaságot ugyan' Sexty András (1759-1827) geometra, 1783-tól Szabolcs megye mérnöke 2 magyar mérföld = 8,35 km 3 Fényes Elek (1807-1876) statisztikus, földrajzi író
