Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
INFRASTRUKTÚRA
kényes szabályozása, s különösen a bélyegzés ellen óvásukat egész ünnepélyességgel kijelentvén, azt e jegyzőkönyvbe iktatni, s egyszersmind ő császári és királyi felségét alázatos felírásban jobbágyi hódoló tisztelettel megkéretni rendelték aziránt, hogy a magyarhoni posták igazgatóságát a fentebb idézett törvények értelmében minden külföldi hatóság befolyásától felszabadítani s azt egyenesen és egyedül a Helytartótanács rendelkezése alá visszabocsátani, a posták igazgatásánál és kezelésénél pedig az 1805:IV. és az 1840:VI. tc. által diplomatikai polcra emelt magyar nyelvet alkalmaztatni, a térítvényeknél a neheztelt bélyegzést megszüntetni s végre a levélviteldíjakat addig is, míg mindezekre nézve törvényes hatóságánál fogva az ország gyűlése rendelkeznék, leszállítani legkegyelmesebben méltóztassék. Egyébiránt a posták elrendezését továbbra is szemügy alatt tartandónak határozván, a karok és rendek ezen egész állapotnak bővebb tárgyaltatását követi utasításul soroztatás végett az e részben megbízott választmányhoz utasíttatni rendelték. 3. A postai szolgáltatások bővülése a XIX. század II. felében 169 Alig van müveit ember ma már, ki a postaintézményt igénybe ne venné. Nem lesz tehát fölösleges, ha a postai küldemények kezelését és feladását röviden megismertetjük, legalább elemeiben. A postai küldemények kezelése általában két részre osztatik, éspedig: 1. levélpostaira és 2. kocsipostaira. A levélpostaihoz tartoznak: a. közönséges levelek, b. ajánlott levelek, c. expressz levelek, d. levelezőlapok, e. nyomtatványok, f. áruminták, g. hírlapok, h. utalványok. Az expressz levelekre nézve megjegyzendő, hogy azok ajánlva és ajánlás nélkül is feladhatók. Az expressz által kézbesítendő levelek díja 15 krajcár. Ezen díj alól még a hivatalok sem mentesek. 169 A posta 1849 után osztrák főhatóság alá került. Kerületi postaigazgatóságokat szerveztek, a bélyeghasználaton kívül bevezették a pénzesutalványok továbbítását, a csomagok utánvétes kézbesítését. Egységes lett a díjszabás is, ami lehetővé tette a tömeges levélkezelést a korábbi távolsági díjtételek nehézkes alkalmazása helyett. 1867-1886 között a posta a magyar minisztérium hatáskörébe tartozott, de nem volt teljesen önálló. Függetlenné csak 1887-ben, Baross Gábor minisztersége idején vált. Baross Gábor egyesítette a postát és a távírdát, ezzel a hírszolgálat egységes irányítás alá került. A XX. század elején Szabolcs megye településeinek 2/3-ában, Szatmár megye helységeinek pedig több mint 2/5-ében működött postahivatal.
