Fazekas Rózsa - Kujbusné Mecsei Éva: Mindennapok Szabolcs és Szatmár megyében a XIX. században - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 18. (Nyíregyháza, 2000)
INFRASTRUKTÚRA
Széles és nagyon kényelmes lépcsők vezettek fel az emeletekre. A földszinten voltak a tanári szobák, az igazgatói irodák, az igazgatói lakás, a könyvtárak és az öt osztály. A főépületből zárt folyosón jutottunk az öltözőkkel, zuhanyozóval ellátott tornaterembe, mely álomszép volt, az egészet vastag gumiszőnyeggel vonták be. Ragyogtak a vadonatúj tornaszerek, alig vártuk, hogy kipróbáljuk őket. Egy maradt ócska: Erdélyi Imre tanár úr — Bakter. Gondosan vigyázott arra, nehogy valami csak egy karcolást is kapjon. A zuhanyozókat egyetlenegyszer sem használtuk. Tavasztól késő nyárig, őszig futballoztatott bennünket az iskola udvarán. Kiadta a labdákat, rábízta egy-egy fiúra és bebújt a szobájába. Az óra után visszaszedte a labdákat, ez volt egész tevékenysége. A csodás terein ott állt évekig használatlanul. Az első emeleten osztályok voltak, fizikai és kémiai laboratórium, szertárak, amfiteátrumszerü előadóterem, rajzterem és szertár. A második emeleten az osztályokon kívül hatalmas díszterem, amelynek végében oltár és sekrestye. Az oltárt függönnyel lehetett elválasztani, amikor a terem másik végében elhelyezett színpadon előadást tartottak, vagy az érettségi vizsgák idején az érettségi bizottság hosszú asztalát állították ide. A terem egyik falát színes üvegmozaik-ablakok foglalták el, a másik falat pedig Boromissza Tibor festőművész három hatalmas festménye díszítette. A terem faburkolatú volt, s emeletmagasságban karzat keretezte. Az alagsorban raktárak és fürdők kaptak helyet. Egy esetet sem tudok, hogy valaha használták volna ezeket a remek fürdőket, ahol naponta 300 fiú tisztálkodhatott. Pedig használatba vétele nagyon is indokolt lett volna, ugyanis sem a jezsuita, sem az Irsik konviktusnak 13 " [diákotthonak] nem volt fürdője, pedig ebből a két bentlakásból legalább 400 diák járt a gimnáziumba. Az épület korszerű volt, de sem az igazgató, sem a tanárok egy része nem volt az. 13. Magánórák, magántanárok a XIX. század utolsó harmadában Táncóra Graborieczky J. L. Szatmárnémetiben tánctanfolyamot indít. (Szatmár, 1878. május 18.) * Klein Henrik tánctanító Nyíregyházán a főgimnázium tornatermében táncórát ad. Célja: ügyes állás, járás és kerekded mozgás a társas-, kettős-, magán és általában minden újabban dívó műtáncok alapos oktatásában áll. Órákat magánházaknál is ad. (Nyírvidék, 1890. július 6.) Irsik Ferenc szatmári kanonok alapította 1881-ben azzal a céllal, hogy főleg az egyházmegyei kántortanítók jó tanuló fiai nyerjenek abban ingyenes ellátást. A fenntartásra 80 ezer korona készpénzt, földbirtokot és megfelelő háztelket is adományozott.