Pók Judit: Bereg vármegye 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 13. (Nyíregyháza, 1999)

a hegyvidéken javításra szorulnak, ha a hadsereg fel akar vonulni. A közlekedést nehezíti még a számtalan hegyi patait, amelyek a síkság irányában egyre duzzadnak, majd a folyókba torkollnak. A hidakat állandóan megrongálja a tavaszi hóolvadáskor lezúduló víz. A hegyek között néhány helyen bányászat folyik, a nagyobb pataltok hámoroltat hajtanalt, mint például Szentmiklósnál, Alsóh rabonicánál, vagy Közép viznicénél. A déli alacsonyabb hegyek szelíd lankáin kiváló borokat termelnek. A Bél MátyásLaurentsik Keresztély féle leírás különösen a beregszászi, végardói, munkácsi, mezőltaszonyi fehér boroltat dicséri.

39 * * * A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez a történeti Beregből a volt Tiszaháti járás egy része tartozüt csupán. A levéltári forrásolt, akárcsalt Szatmár megye esetében, nehezebben hozzáférhetőek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárban töredéknyi hatanyagát őrizzük csupán. Ezért reméljük, hogy e kötettel a Bereg iránt érdeldődők segítségére lehetünk határon innen és túl egyaránt. 39. Bél M.-Luiiremsik K. 19.0. Mutató az I. katonai felvétel térképszelvényeihez Az országleírás kérdőpontjai, amelyek közül - az áttekinthetőség kedvéért néhányat csoportosítottunk: 1. A szomszédos településektől való távolság 5. A rétek és mocsarak 2. A szilárd épületek 6. Az utak 3. A vizek 7. A környező hegyek 4. Az erdők 8. Megjegyzések Pók Judit