Pók Judit: Ugocsa vármegye katonai leírása 1782–1785 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 16. (Nyíregyháza, 1998)

Napóleon elöl 200 ládában a Habsburg Birodalom legkorszerűbb erődjébe, Péterváradra. 1806-ban visszakerült Bécsbe, majd 1809 és 1810 között ugyanezt az utat újból megjárta.

14 Magánszemély először 1840-ben nyert betekintést az anyagba, amikor is gr.Andrássy György és gr.Széchenyi Miklós néhány magyar felvételi lapot lemásolhatott. E nagyjelentőségű térképmű a titkos kezelés, az elzártság, majd a nehéz hozzáférhetőség következtében alig lehetett hatással a térképészet fejlődésére, és a titkosság feloldása után is holt anyag maradt. 1928-ban Eperjessy Kálmán, majd Borbély Andor és Nagy Júlia hívták fel a figyelmet rá. A térképszelvényekről másolatok készültek (Hadtörténeti, Térképészeti Intézet), mondhatjuk, ismertté váltak a kutatók számára. Ugyanez a hozzájuk szorosan kapcsolódó leírásról nem mondható el. A Hadtörténeti Intézet másolatokat készített ugyan róla, Eperjessy Kálmán és munkacsoportja pedig átírta gótról latin betűs németre, ami megkönnyíti a feldolgozást. Valószínűleg azonban terjedelmes volta miatt ezután levéltárba került (Hadtörténeti Intézet), és napjainkig csak néhány megye leírása jelent meg.

15 Mivel az egész felvétel katonai célból, a hadsereg számára, katonai apparátus által jött létre, ezért csakis katonai szempontok határozták meg, milyen adatokat rögzítettek. Ebből következően a térképszelvényeken túl, a hozzájuk tartozó leírások is specifikusak, ugyanakkor tartalmilag és műfajilag igen sokrétűek. Elsősorban természetesen a katonai jelleg dominál bennük, 14. Gábor-Horváth 112. o. 15. Fejér, Nógrád és Bács-Kiskun megye leírása Eperjessy Kálmán munkája. Borsod, Zemplén és Abaúj megye leírását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Szabolcs, Szatmár és Bereg megye leírását a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, a Jászkunság és Külső-Szolnok megye leírását a Jász-NagykunSzolnok Megyei Levéltár jelentette meg.