Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1629–1634 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 10. (Nyíregyháza, 1996)

mereven. Ezt támasztja alá a vármegyének egy 1633-as szabályrendelete is, amely szerint a gonosztettek ügyét nemcsak a törvényszék, hanem a gyűlés is tárgyalhatja, határozhat is róla. A tanácskozások legtöbbjét gyűlésnek (congregatio) nevezték, olykor csak 1-2 bejegyzést írtak róluk. Közgyűlésre (generalis congregatio) évente egyszer került sor, többnyire ekkor volt a tisztújítás. Törvényszéket (sedes iudiciaria) általában kétszer, tavasszal és ősszel tartottak. A jelzett években hatszor fordult elő, hogy két napig tartott a törvényszék, ilyenkor a törvényszék második napja kifejezést használták. Néhányszor előfordul pecsételő szék (sedes sigillatona) és helyesbítő szék (sedes rectificatoria) említése is. Az előbbi elnevezés okmányok hitelesítésével, az utóbbi az adókivetés javításával hozható kapcsolatba. Van példa kettős elnevezésre is, pl. gyűlés és pecsételő szék. A tanácskozások keltezése érdekes és változatos. Az évszám feltüntetése mellett az első években egyházi ünnepek szerinti datálással találkozunk a jegyzőkönyvben - összesen 45-szőr. Ezeket a keltezéseket a jegyzetekben közöltük. Később a hónap nevét és a nap számát tüntették fel. Az átmenet fokozatosan történt: 1629-ben egyszer maradt el, 1634-ben pedig már nem volt egyházi ünnep szerinti keltezés. Számos esetben, mintegy 30 alkalommal mindkét időmeghatározás rendelkezésünkre áll. A kettős datálás alapján úgy tűmk, hogy a jegyzőkönyvben a feria secunda, feria tertia és feria quarta kifejezéseket következetesen nem a hét második, harmadik és negyedik napja, tehát hétfő, kedd, szerda értelemben használták, hanem az egyházi ünnephez viszonyítva a második, harmadik vagy negyedik napot jelölték velük. A csak egyházi ünnep szerinti néhány keltezés feloldásánál ugyanezt a módszert alkalmaztuk. A gyűlések helyszíne 1632. májusáig kizárólag Szatmar. Négy alkalommal, 1630-ban egyszer, 163 l-ben háromszor mulasztották el a megyegyűlés helyének megjelölését. Mivel ekkor még minden tanácskozás Szatmáron zajlott, feltehető, hogy ezeket is itt tartották. 1632 nyarától valamelyik Szatmárhoz közeli mezőváros (oppidum) vagy falu (possessio), főleg Csenger, Csegöld és Batiz volt a tanácskozások helyszíne. Az utóbbi faluban egy egész esztendőn át