Henzsel Ágota: Szatmár vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1629–1634 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 10. (Nyíregyháza, 1996)

Szatmar vármegye gyűlése 1629. október 2-án

14 Szatmar várában 259. (2.77.) A vármegye úgy határozott, hogy nemzetes rátóti Gyulafy Miklós és urai Uray Ferenc Szatmar vármegye alispánjai az erdélyi fejedelem írásos parancsára Váradra mennek hitlevél vagy felhatalmazás nélkül. 260. (2.77-78.) Közzétették őfelsége kegyes levelét, amit Szatmar vármegye jegyzőkönyvébe beírtak. II. Ferdinánd császár és király Bécsben, 1629. szeptember 7.-én kelt levele szerint hamis a hír, hogy a felsőmagyarországi részeket meg akarná támadni, de titkos összeesküvés fegyveres kitörésétől tart, török segítséggel. Ettől tartsák távol magukat Szatmar vármegye nemesei, a nikolsburgi béke ellen ne tegyenek. A levelet Sennyei István veszprémi püspök és Ferencfi Lőrinc ellenjegyezte. 261. (2.78-79.) Vitézlő Reszegey Pál nemzetes vetési Kökényesdi Péter és Komoróczy Fruzsina, vitézlő Vetési László özvegye nevében tiltakozik, hogy vitézlő Almássy András a Szatmar vármegyei Gyülvész faluban levő zálogos birtokrészét 75 forintért eladta vitézlő Németi Jánosnak. Tiltakozók ellene mondanak az eladásnak, mivel a birtokrész 20 forintért zálog címén került Almássyhoz. Németit eltiltják a vételtől, valamint az erdő és a liget vágásától. Szatmar vármegye gyűlése 1629. október 24-én Szatmar mezővárosban 262. (2.79.) A vármegye közönsége és a főispán akaratából vitézlő Reszegey Pált választották, hogy Szatmar vármegye levelét a császár és király őfelségéhez vigye. Útiköltsége 100 egész tallér. 263. (2.79.) A követküldés költségeire és Szatmar vármegye más szükségleteire minden portára kivetettek egy tallért, a taksásokra fél taksát. Az egytelkes nemesek is fizessenek tehetségük szerint. Feria tertia proxima ante festum Domini Francisci Confessoris