Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi testamentumok 1789–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 9. (Nyíregyháza, 1995)

Hagyatékozási szokások Nyíregyházán /1789-1848/

szerzeménynek minősült, s ekként volt örökíthető Tóth János kerékgyártómestemek pedig apósa segített újjáépíteni leégett házát. így halálakor azt teljes rendelkezési joggal hagyta feleségére. Kikötése csupán az volt, hogyha özvegye újra férjhez menne, s új férjéhez költözne, akkor a házat adják haszonbérbe. Továbbá amennyiben özvegyének második férjétől gyereke születne, akkor a háza fele legyen a gyereké, ha nem lesz utód. akkor az egészet a Tóth testvérek öröklik. Kovats Andrásnak három háza volt. amely első feleségével volt közös szerzeménye. Három fia közül kettőnek még a testamentumtétel előtt adott egyetegyet, míg a harmadikban ő maga lakott a második feleségével. Halála után ezt örökítette harmadik fiára úgy, hogy özvegyének szabad lakása lehessen benne. Az özvegynek a házban maradását több végrendeletet tevő is írásba foglaltatta, vagy a ház felét, vagy csak egy szobáját jelölve ki számára lakóhelyül. Frankó István végrendelete szerint fia külön szobát kellett, hogy csináltasson az özvegyen maradó második feleségének. Még azt is kikötötte, hogy ha a fia nem jön ki mostohaanyjával, akkor a bírák úgy intézzék, hogy inkább a fiú költözzön ki a házból mint az özvegy. Wrska Mihály, aki árva unokáira hagyta minden vagyonát, külön hangsúlyt helyezett arra. hogy felesége is a házban maradhasson. Buró Sámuel második feleségének azonban férje végrendelete szerint ki kellett költözni a házból, mihelyt megkapta a móringlevelében foglalt szőlőt és az 50 Vft-t. A szállásföld tekintetében az addig apjukkal gazdálkodó, vagy már korábban külön gazdaságra bocsátott fiúk általában egyenlő nagyságú területet kaptak. A szállásföldön kívül általában állatokat és a földmüveléshez szükséges eszközöket is ök örököltek. Halassy János azonban fiai mellett lányára is hagyott 1/2 kötélalj földet. Magna