Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyházi testamentumok 1789–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 9. (Nyíregyháza, 1995)

Hagyatékozási szokások Nyíregyházán /1789-1848/

Fontos részét képezték az ingóságoknak a gazdálkodáshoz szükséges eszközök: ekék, boronák, szekerek stb. Ezeket is szám szerint, ill. legfontosabb jellemzőiket kiemelve sorolják fel a végrendeletet tevők. A nők végrendeletükben általában allatúrájukhoz /hozományukhoz/ tartozóként, vagy szerzeményi javaik között említik a konyhai eszközöket, edényeket. Az 1830-as évektől már egyre többször megjelennek a cin- és porcelánedények. Özvegy Maj erhoff er Józsefné Stuller Rozália pedig ezüstkanalakat hagyatékoz. Ugyanígy részletesen felsorolják ruháikat, pl. Gasó Mátyásné Jankovszki Ánis, ill. ágyneműjüket. A kézművesek testamentumukban tevékenységük folytatásához szükséges eszközeiket is inventáltatják. Az ingóságok egy csoportját képezték a termények /búza, árpa, rozs/, ill. az élelmiszerek /főként szalonna/ valamint a bor. Benkő István 8 hordó saját bor mellé "nyereségre" is vett 7 hordó bort. Ezeken kívül pl. Mányik Péter 15 képpel, főként imádságos könyvekkel is bírt, míg Házy Antalné Czimer Erzsébet aranyérmét- és ékszert hagyott örökül fiának. A vagyonfelsorolást általában a végrendelkező birtokában lévő készpénz, valamint kölcsönadott pénzeinek, ill. adósságainak felsorolása zárja. A végrendeletek tanúsága szerint a város lakosai között élénk volt a kisösszegű hitelezés. Főként rokonokra, szomszédokra számíthattak a kisebb kölcsönöket kérők. Nagyob összegű pénzt leginkább a város árvakasszájából, ill. néhány jobb anyagi körülmények között élő gazdától, kereskedőtől remélhettek. A kamat többnyire az általánosan elfogadott 6 % volt. Kitka Mártonné Duljánszky Erzsébet pedig úgy adott 50 Rft-t contractus nélkül Sznopkó Jánosnak, hogy a pénz kamatának fejében kukoricát vet neki. A kölcsönök lejáratának